Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Oroszi Sándor: Erdőgazdálkodás a Duna-ártér alsó vidékén: Pancsova és Újvidék
Az erdőtörzskönyvi adatok Pancsovát illetően a következőről tanúskodnak:64 1885 1896 1918 Feltétlen erdőtalajon álló erdő 57 kh 57,05 kh 3 kh (33 ha) (32,83 ha) (2 ha) Nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 17 kh 17,27 kh 296 kh (10 ha) (9,94 ha) (170 ha) Összesen: 74 kh 74,32 kh 299 kh (43 ha) (42,77 ha) (172 ha) A tölgyerdők értéke az első és második közölt időszakban, az 1885. és 1896. évben nincs kimutatva - hiszen a tölgyerdősítés nem sikerült míg 1918-ban 137 khdal (79 ha) szerepel. A város nevén lévő erdők pedig 70,70 és 184 holddal vannak feltüntetve. Ugyanezek az adatok Újvidéken a következőképpen alakultak: 1885 1896 1918 Feltétlen erdőtalajon álló erdő 100 kh 255,15 kh 255 kh (58 ha) (146,84 ha) (147 ha) Nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 831 kh 894,98 kh 895 kh (478 ha) (515,06 ha) (515 ha) Összesen: 931 kh 1150,13 kh 1150 kh (536 ha) (661,90 ha) (662 ha) Számunkra érdekes még, hogy az első közölt évben a tölgy 517 kh-t (298 ha), a másodikban 838,80 kh-t (482,73 ha), míg a harmadikban 839 kh-t (483 ha) tett ki. Ugyanakkor a városi erdő túlsúlya (921, 1140,13 és 1140 holddal) a néhány magántulajdonú mellett végig megmaradt. Erdészettudományi szempontból értékelnünk kell, hogy mindkét város igyekezett az ártérre a korábbi lágy- és keménylombfafajokat visszaültetni. A nehézséget az okozta, hogy a gátak közé szorított folyó(k) tavaszi és őszi árvize mind a talaj-előkészítést, mind a már elvetett, illetve elültetett szaporítóanyagot az előtt tönkretette, mielőtt azok felnőttek volna. A mezőgazdasági közteshasználatot vállalók lelkiismeretes munkájában nem kételkedhetünk, de az elöntések ellen ők sem tudtak mit csinálni. Az idegenhonos fafajok közül a nemesfüzek, továbbá a nemesnyárklónok nagy teljesítőképességét csak részben ismerték fel. Ez főleg abból adódott, hogy a belterjes (elegyetlen állomány, nagy sor- és tőtávolság) termesztési fogásai még ismeretlenek voltak. Az amerikai kőris ártéri alkalmazhatósága viszont előremutató lehetett, bár ültetésének hatásaival - természetesen - nem lehettek tisztában. 64 64 Bedő Albert: A Magyar Állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I—III. 1. kiadás Bp. 1885. II/2.768-769., Uő: A Magyar Állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I-IV. 2. kiadás. Bp. 1896. II/2. 686-687., Erdészeti Zsebnaptár az 1919. rendes évre. Szerk.: Horváth Sándor. Bp. 1918. 284-285. 119
