Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében
A birtoktérképek között a gyűjteményünkben négyféle térképtípust különíthetünk el, amelyek a következők: birtokhatár-vita térképek, telepítési térképek, úrbéri térképek és tagosítási térképek. Az említett térképtípusokból az alábbiakban csak példákat emelünk ki. Vitás határterületek minden időben voltak, de térképi megjelenítésükkel csak a XVIII. századtól találkozunk. A török idők után, az újonnan visszafoglalt területeken az új birtokadományok alkalmával indultak el a határvita-térképek. A jogi eljárás során felmerülő viták tisztázásához a birtokosok gyakran felmérették földjeiket és a vitatott területet térképen is rögzítették. Az ilyen térképeken erőteljes, kiugró vonalak határolják körül a vitatott területet és jelzik a javasolt határvonalat is, feltüntetnek birtoktesteket és jelölik a művelési ágakat.62 Gyűjteményünkben egy XIX. század elejéről származó határvitát rögzítő térképet őrzünk, amely a Veszprém megyei Teszér és Tamási birtokosai között keletkezett.63 A térképet 1805-ben Kiss András hites mérnök készítette.64 A vita tárgyát a két helység közötti erdős terület képezte, ahol piros színezéssel jelölték a vitatott határt és halmos jelöléssel szemléltették a javasolt határvonalat. A térkép részleteiben finoman kidolgozott. Jelöl minden utat, a régieket is megnevezi. Jelöli a vízfolyásokat, a Bánya-éren lévő malmokat és malomgátakat tulajdonosa szerint említi. Feltünteti a kutakat, pl. Fenyő kút, Fűzfa kút, Hideg kút és más határjeleket, pl. háromágú cserfa. A térképet 1810-ben Halász Ignácz,65 „hiteles és rendes földmérő” hitelesítette kézjegyével és viaszpecsétjével. A telepítési térképek szép példányát őrzi gyűjteményünk az Arad megyében lévő Nadab-Somos helységről. A XVIII. század derekától az állami betelepítések elsősorban a kamarai birtokokon mentek végbe. A telepítések során mérnöki kitűzéssel meghatározott parcellák várták a betelepülőket. A telepes falvak kijelölésében és tervezésében jelentős szerepük volt a földmérőknek. Ok választották ki a megfelelő helyet, majd a terület jól megközelíthető központi helyén kitűzték a település helyét. Az új településeket derékszögű úthálózattal alakították ki. Először kijelölték a középületek helyeit, mint a templom és a papiak, iskola és tanítólak, postaállomás, községház, vendégfogadó, vásártér stb. Ezt követte a téglalap alakú telkek kitűzése az utcahálózat kialakításával. A kijelölt parcellákon jelölték a házak helyét és a lakótelkeket sorszámozták.66 Nadab-Somos település terve a fent leírtaknak teljes mértékben megfelel. Az Erdőhegy-Simánd közötti főútvonalon helyezkedik el, főtere a templommal együtt 62 Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken. Budapest, 2002. 23. (A továbbiakban: Papp-Váry. 2002.) 63 Leltári száma: VIII. 6655. Mappa Plagae Controversa inter Possessiones Teszér et Tamási. 64 Kiss András 1794. augusztus 29-én geometria prakticából és mechanikából tette le szigorlatait és nyert képesítést. 1794. május 28-án ünnepélyes körülmények között 130 frt. jutalmat kapott (Rite percepi florenos 130.). 1795. május 4-én oekonomia rusztikából, május 8-dikán hidrotechnikából szigorlatozott és nyert képesítést. 1791. április 12-én a már régebben levizsgázott és képesített geometra diplomáját megkapta. (Lósy-Schmidt Ede a darmstadti és budapesti műegyetemek volt assistense, illetve adjuntisa. Művelődéstörténeti vázlatok a magyar technika sok évszázados múltjából II. In: Ponticulus hungaricus). http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/losy-schmidt-2.html 1822-ben a Baranya megyei dárdai uradalom földmérője. A Drávába folyó Fekete-víz rendezési tervén dolgozott. „A Fekete víz és mellékágai melletti mocsarak kiszárítása,, címmel tanulmányt is írt. 1822-24 között Póka Antal és Csonka Ignác mérnökökkel felmérte a Drávát. In: Lósy-Schmidt: Művelődéstörténeti vázlatok a magyar technika sok évszázados múltjából I. http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/losy-l.html 65 Halász Ignácz Veszprém megye „hites és rendes” földmérője volt. Tésről, Bándról és Noszlopról készült térképeit a Veszprém Megyei Levéltár őrzi. 1834-ben Beszédes József, Póka Antal, Vörös László neves térképészekkel együtt elkészítette a Sió és Balaton rendezési tervét, amelyet az OSZK-ban őriznek. TK 2179. 66 Papp-Váry. 2002. 24. 15
