Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében
a központi helyet foglalja el. Az utcasorok merőlegesek, az egyenlő méretű parcellák számozottak, a házak szimmetrikusan vannak elhelyezve, a temető a falun kívül kapott elhelyezést.67 A térképen Sebestyén kézjegyét láthatjuk.68 Nadab a mai Románia területén lévő Kisjenő település része, attól 5 kilométerre helyezkedik el délre. A Somos nevű határrészen feküdt az egykori Kissomos falu, amelynek lakosai 1824-ben József főherceg69 határrendezése során Nadabra települtek be.70 A kissomosiak Nadabra egy tervezett és megépített faluba költöztek, amelynek térképi tervezetét gyűjteményünk őrzi. A birtoktérképek következő csoportját az úrbéri térképek alkotják. Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete intézkedett az úrbéri viszonyok összeírásáról és országosan szabályozta a földesúri szolgáltatásokat, de még nem tette kötelezővé a térképek készítését.71 A területek pontos összeírása azonban szükségessé tette a területek felmérését. A földesurak közül elsőként azok mérették fel földjeiket földmérő megbízásával, akik a jobbágyok rovására kedvezőbb birtoklási helyzetet kívántak elérni. Egyike volt az ilyen törekvésnek, hogy a határrendezés során, a jobbágytelkeket soványabb területekre szorították, vagy előfordult, hogy a be nem vallott jobbágyföldeket földesúri földeknek mérték be. Az úrbéri térképek részletesen ábrázolják a vízrajzot, az úthálózatot, a kültéri építményeket (présház, romok vagy híd), a tájékozódást segítő tárgyakat (útszéli kereszt). A belterületen feltüntetik a középületeket, legtöbb esetben a templomot és a házakat. Külterületen a határhasznosítás területeit, mint szántó, rét, legelő, bokros terület, erdő, mocsaras terület, homokos terület stb. Gyakran eltérő színekkel jelzik a tulajdonviszonyokat. Az ilyen korai úrbéri térképezéshez sorolhatjuk a gyűjteményünkben lévő, Pozsony megyei Béke helység térképét,72 amely ekkor még az éberhardi uradalomhoz tartozott,73 tulajdonosai pedig köznemesek voltak, mint az Apponyi család,74 67 Leltári száma: VIII. 3361. Plan von dem, im Jahre 1824. contrahirt regulirten Dorfe Nadab-Somos. Nadab (Nadab, Románia) a kisjenői (Chisineu-Cris, Románia) uradalomhoz tartozott. 68 „Delineavit Sebestyén" - sajnos többet nem tudunk róla, valószínűleg kamarai mérnök lehetett. 69 József főherceg, a későbbi József nádor, nádorságának első éveiben lett a kisjenői uradalom tulajdonosa. Tudatos gazdasági intézkedése révén korszerű földművelés és állattenyésztés mintagazdaságot hozott létre. Magyarországon itt tenyésztettek először mangalica sertést, itt használtak először gyári készítésű vasekét. (József Nádor Kislexikon, Szerk.: Hegedűs Sándor. Budapest, 2008.) 70 Olvashatjuk Nadab honlapján. 71 Mária Terézia (1717-1780) VI. (III.) (Habsburg) Károly német-római császár, magyar és cseh király, valamint Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnő leánya. 1740-től Magyarország és Csehország királynője. 1745-től férje, I. (Lotharingiai) Ferenc révén német-római császárné, akivel 1736-ban kötött házasságából tizenhat gyereke született. (Magyar Kódex 3. Szultán és császár birodalmában. Szerk.: Szentpéteri József. Budapest, 2000. 57.) (A továbbiakban: Magyar Kódex. 2000.) 72 (Béke-Mierovo, Szlovákia) Leltári száma: VIII. 3373. Mappa Terreni Possessiones Béke universa Tenuta Juvium E. Familiae Comitum ab Apponyiensen : Baronum Jeszenák et Balassa tum Dominália, tum Colonicalia remonstrans, ad J Dominium Eberhard spectans. 73 (Éberhard, Malinovo, Szlovákia) Az éberhardi uradalmat az Apponyi család a XVIII. század második felében szerezte meg, amelyet akkor már a Jeszenák és a Balassa bárók is birtokoltak. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 683. (A továbbiakban: Borovszky.) A szerző és évszám nélküli térképlapot ezen adat segítségével helyezhetjük el a XVIII. század végére, vagy a XIX. század elejére. 74 Apponyi: (Nagyapponyi gróf) Első ismert őse Legh, a XIII. század végén élt. Ennek utóda Veres Péter, aki 1392-ben nyerte Appony várát, (ma Oponice, község Szlovákiában a nyitrai kerületben, a nagytopolcsányi járásban), ahonnan a család nevét vette. A család a XVIII. század második felében a báró Maholányi család után szerezte az éberhardi uradalmat, a XIX. században már kizárólagos ura lett. (Borovszky. 683.) Az Apponyi család családfáját lásd: Nagy Iván: Magyarország családai I. Pest, 1858. 57-62. A továbbiakban: Nagy Iván.) 16
