Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Bányai József: A vadászat tárgyi eszközei
A vadászat tárgyi eszközei BÁNYAI JÓZSEF A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM VADÁSZATI ESZKÖZGYŰJTEMÉNYE A vadászat eredetileg valóságos emberi szükségletek kielégítésére szolgált. Későbbi létjogosultsága saját hagyományaiból és a gyakorlásakor alkalmazott szabályokból eredt, s ezáltal a vadászat az emberi kultúra egyik legfontosabb forrásává vált. A vadászat történetének feltárásával foglalkozó kutatás és irodalom a történettudomány egy része. A vadászattörténet a vadászati joggal, vadászati etikával, vadászművészettel stb. együtt a vadászati kultúra körébe is beletartozik. A magyar vadászat, vadászati kultúra bemutatásával és népszerűsítésével a Magyar Mezőgazdasági Múzeum már alapításától kezdve foglalkozik. A hazai köztudat a budapesti Vajdahunyadvárat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó épületként tartja számon. Pedig a növénytermesztés, állattenyésztés, erdészet, halászat stb. mellett a magyar vadgazdálkodás és a vadászati kultúra tárgyi és írásos emlékeit is itt állították ki, mutatták és mutatják be jelenleg is. A honfoglalás „millenniuma” alkalmából (1896-ban) hat hónapon át nyitva tartott országos kiállítást rendeztek Budapesten. A millenniumi kiállításnak történelmi és jelenkori főcsoportja volt. A későbbi Magyar Mezőgazdasági Múzeum a történelmitől örökölte romantikus hajlékát, a jelenkoritól pedig első gyűjteményeinek jelentős részét. A múzeum alapító oklevelét az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác 1896. június 20-án írta alá.1 A történelmi főcsoportnak a múzeum részére szánt épülettömbjét Alpár Ignác neves műépítész tervezte, román, gótikus és reneszánsz stílusban. A múzeum alapításakor a korabeli politikai és gazdasági vezetés a vadászatot mint a mezőgazdaságnak egyik ágazatát kívánta megjeleníteni. A múlt század végén - a múzeum alapításakor - a vadászati tárgyak és trófeák begyűjtése komoly nehézségeket okozott. Röviddel a múzeum megnyitása előtt Paikert Alajos levelet írt Lenk Ödönnek Marienbadba, melyben - Lenk tudvalévőén szép és nagyszámú trófeagyűjteményéből - sürgősen 10-15 darab szarvasagancsot kért az erdészeti és vadászati kiállítás részére.1 2 Sajnos a kérésre nemleges válasz érkezett, ugyanis Lenk megírta, hogy nem hajlandó megválni a trófeáitól. Ekkor még a vadászat tárgyi eszközei közül - puska, vadászkés, lőportartó, vadászkürt, tölténykészítő eszközök stb. - a legnagyobb tételt, 229 tárgyat Kertész Tódor letéti anyaga jelentette.3 1897. szeptember 12-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megnyitásával egy időben az ezredéves kiállítás történeti csoportjának - Vajdahunyadvár - gótikus épületében bemutatták a látogatóknak az ország első állandó vadászati kiállítását. A megnyitáskor a múzeum 30 osztályra tagozódott, és ebben az időben még a 1A Magyar Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Budapest, 1907.9. 2 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. Leltári száma: 868/400. 3 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára IX. Leltári száma: 867. 125
