Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Beck Tibor: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szőlészeti-borászati kiállításainak története

A múzeum sorsa azonban nem rendeződött. A megnyitás előtti szakértői vélemények a millenniumi kiállításra felépített épület élettartamát tíz évre jósolták. Számításaik azonban hibásak voltak, s az alapozás megingása miatt a múzeumot 1899-ben ideiglenesen a Kerepesi (ma Rákóczi) útra kellett költöztetni. Az itt újra megnyitott szőlészeti-borászati kiállítás a gyümölcstermesztéssel egy helyiségben Gyümölcsészet és szőlészet címmel volt megtekinthető. A kiállításban a korabeli katalógus szerint a szőlészet-borászat bemutatása mellett különböző kerti magvak, eredeti nagyságú kerti vetemények és gyümölcs utánzatok, aszalt és befőtt gyümölcsök, zöldségaszalványok, valamint a kerti termékek feldolgozására használt eszközök is szerepeltek. A falakat szőlőt, gyümölcsöket és kerti veteményeket ábrázoló színes képek díszítették.

7 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1904-ben költözött az immár újjáépített Vajdahunyadvárba. A szőlészeti-borászati kiállítás a reneszánsz épület földszintjén, a kertészetet és a mezőgazdasági kísérletügyet bemutató kiállítások között kapott helyet. „Itt Neográdi festőművész által festett különböző hazai szőlőfajták fürtjei kötik le figyelmünket, azután különböző szőlőtalajok, szőlőojtási módok, a szőlőtermelésnél használatos eszközök, szőlőzúzók és prések modelljei, térképek, grafikonok, festmények stb. találhatóak" - olvashatjuk a múzeum korabeli ismertetőjében.

8 Az első világháború előestéjre további bővülés következett be a gyűjteményben, ezért azt huszonkilenc tematikus csoportra osztották, és így használták fel a kiállításban. A tárgycsoportok a következők voltak: „Szőlőtalaj gyűjtemény, különféle talajmegmunkáló eszközök, talajelemzések, műtrágya-félék, szőlőkaró gyűjtemény, amerikai szőlő-alanyfajták, különböző módon készült szőlőoltványok, szőlőmetszési minták, a szőlőnövény különböző részei, venyige-ollók, oltókések és oltógépek, oltványok előhajtatására modell, permetező anyagok, permetező gépek, szénkéneg fecskendők, a csemegeszőlő csomagolási módja, hazai nevezetesebb szőlőfajtákról (aquarell) színnyomat képek, az állami szőlőtelepek térképei, grafikonok Magyarország szőlészetének és borászatának ügykörébe tartozó statisztikai adatokról, szüretelő edények, présház-modellek, erjesztő akonák, szőlősajtó modellek, erjesztő kádak, a bor és pinczekezeléshez szükséges anyagok, eszközök, pinczeszellőztetési módszerek, pinczetervek, palaczk és pohárgyűjtemény, borelemzésekről kimutatások, Magyarország bortermeléséről statisztikai kimutatások, Magyarország szőlőterületeiről térképek".

9 Nem a szőlészeti-borászati kiállítás keretében mutatták be, de tematikájában a tárlathoz is kapcsolódott a kísérletügyi intézményeket bemutató terem két enteriőrje, amelyek a Magyar Királyi Rovartani Állomás és a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Állomás és Ampelológiai Intézet tevékenységét ismertették meg a látogatókkal. A XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszust 1934-ben Budapesten tartották. Emiatt a múzeum gyűjteményeit és kiállításait 1933-1934-ben átszervezték és megújították. Ekkor a borászati kiállítás a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatást, illetve a kertészetet bemutató terem közé került. Az újjászervezett tárlat minden eddiginél részletesebben mutatta be a magyar szőlő- és borkultúrát. Egy nagymé7 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tájékoztató szak-katalógusa Bp. 1902. 8. A szőlészeti borászati gyűjtemény ekkor 847 darab tárgyból állt. 8 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum rövid ismertetője képekkel és tervrajzokkal. Bp. 1905 körül. 15. 9 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Bp. 1913. 25-26.