Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Beck Tibor: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szőlészeti-borászati kiállításainak története

A kiállítás több részből állott. A Magyar Királyi Földmüvelésügyi Minisztérium felügyelete alatt álló intézmények mindegyike önálló tárlattal szerepelt. Az érdiószegi és a nagyenyedi vincellériskolák szőlészeti-borászati eszközeik gyűjteményét, a ménesi vincellériskola az oltványkészítés lehetőségeit, a tarcali vincellériskola az oktatáshoz felhasznált taneszközeit, a pozsonyi kertészeti és szőlészeti szakiskola saját termelésű borait mutatta be. Az aradi Országos Szőlőojtványtelep Rt. tervrajzokkal és a gazdaságot terepasztalon ábrázoló makettekkel, az állami Miklós szőlőtelep fotósorozattal szerepelt. A budapesti felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam kilencvenkilenc amerikai szőlőfajtának, illetve azok keresztezéseinek levélkópiáit mutatta be. A növény- és növénykórtani kiállítási részben 144 szőlőfajta magjai voltak láthatók, mellettük a kiállításnak ez a része mutatta be a rovarok, az időjárás és a penészgombák által okozott szőlőbetegségeket, a szőlő virág- és levélmintáit, a különféle permetezőszereket, a hibridizációt és a szőlő részeinek metszeteit. Ezen túl itt volt látható a korszak legveszedelmesebb szőlőpusztítójának, a filoxérának összes változata mikroszkopikus preparátumokban. Külön egységet képezett az a kiállítás, amely a történelmi Magyarország összes szőlő- és bortermelő vidékének talajmintáit mutatta be. A kiállítást a magyar nyelven 1896-ig megjelent szőlészetiborászati szakkönyveket bemutató könyvtár egészítette ki. A kiállításon összesen harminchat magánkiállító jelent meg. Enteriőrjeikben a megszokott szőlészeti-borászati eszközök (metszőollók, prések, sterilizáló készülékek) mellett az új találmányok (például szőlőmalom, peronoszpóra-fecskendő, szőlőültető ásó, gyomirtó eszközök) is láthatók voltak. Több magánpincészet térképekkel, terepasztalokkal, makettekkel mutatkozott be.

4 A millenniumi kiállítás általánosan nagy sikert aratott. Ebből a sikerből a magyar szőlő- és borgazdaságot bemutató kiállítók alaposan kivették a részüket. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM ELSŐ ÁLLANDÓ SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A millenniumi kiállítás elsöprő sikere döntő mértékben járult hozzá a Magyar Mezőgazdasági Múzeum létrehozásához. Az új intézmény - ekkor még Gazdasági Múzeum néven - 1897 augusztusában nyílt meg az ezeréves kiállítás történelmi része számára felépített Vajdahunyadvárban. A millenniumi kiállításra alapozott szőlészeti-borászati kiállítás, melyet Darányi Ignác felkérésére Mayer Henriknek, a pozsonyi vincellériskola igazgatójának irányításával készítettek, a reneszánsz épületben, a könyvtár közelében kapott helyet. A tárlaton szőlészeti eszközök (kaszák, ollók, kések, fűrészek, prések modelljei) és permetező gépek mellett statisztikák, grafikonok, tervrajzok, valamint a szőlő ellenségei (emlősök, madarak stb.) voltak megtekinthetők. A kiállítás lépcsőházi részében egy szőlőoltvány-gyűjteményt, valamint a különböző szőlőfajok leveleinek gyűjteményét állították ki.

5 A kiállítást 1899-re tovább bővítették, többek között egy alanyvessző-gyűjteménnyel, a történelmi Magyarország szőlő- és bortermelését bemutató térképekkel, grafikonokkal, szőlőtelepek makettjeivel, fotóival és tervrajzaival, valamint a szőlő védelmének bemutatásával.

6 "Uo. 1896.13-33. 5 Előzetes tájékoztató Gazdasági Múzeumban. Bp. 1897.14. 6 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum szak-katalógusa Bp. 1899. A szőlészeti-borászati gyűjtemény ekkor 445 tárgyból állt.