Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért
figyelmét a múzeum felé fordította. Az ünnepség - melyet jelenlétével és közreműködésével Gráf József földművelési miniszter is megtisztelt - egyszerre szólt a Vajdahunyadvárban működő múzeum régi és jelenlegi munkatársaihoz, a múzeum sorsát fokozottan figyelemmel követőkhöz, és a nagyközönséghez is. Ez a szép és emlékezetes esemény szerencsésen továbbvezette az intézményük iránt érdeklődők figyelmét a Múzeumok Éjszakája rendezvényre, hiszen idén ezt is rangosabbra, nagyobb szabásúra terveztük, mint az előző években. Az épület környékén Tűzfesztivál volt a Múzeumok Éjszakáján, így e rendezvény keretében nemcsak a múzeumépületet árasztották el a látogatók, hanem a környékét is, mivel egész éjjel vonzó programok vetélkedtek egymással: tűzzsonglőr-bemutatók, tüzes mesterségek felvonultatása, jazzkoncertek, szerelmi varázslás a hangulatos vetítőteremben, és hagyományos tűzugrás a szabadban. Épületünket így a tűzfesztivál fényeinél is ünnepelhette az a 29 000 felnőtt és gyerek, akik ezt a varázsos nyári éjszakát részben vagy egészen velünk töltötték. A centenáriumot az őszi-téli hónapok programjai is jelzik: új állandó kiállításunk következő egysége decemberben hozzáférhető lesz a látogatóknak, elsősorban az iskolás csoportoknak. Ugyancsak gyerekeknek, elsősorban drámapedagógiai tevékenységgel foglalkozó iskolák tanulóinak és alkotóközösségeknek ajánljuk a Mesés Vajdahunyadvár című pályázatot, melynek (rangos zsűri által méltatott) nyertesei múzeumunk közönségének is bemutatkoznak ünnepi előadás keretében. (Lehoczkyné Wallisch Mária szervezése, 2007.) ÖSSZEGZÉS A közönség kegyeiért, érdeklődéséért dolgozva a napi feladatok mellett folyamatosan igyekszünk megfogalmazni jövőre vonatkozó terveink leglényegesebb elemeit, amelyek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum közönségkapcsolatait korszerűvé, kínálatát, rendezvényeit keresetté, fontossá teszik, egyszersmind alkalmassá és képessé arra, hogy kikerülhetetlen és kedvelt legyen a szolgáltatásai iránt fogékony, szélesebb társadalmi figyelem és érdeklődés számára. Szóljon a múzeum mindenkihez. A fentiekből érzékelhető, hogy mindenkihez pedig csak úgy tud szólni egy múzeum, ha - törzsközönségét természetesen megtartva - sokféle, olykor nagyon szélsőséges közönségigényeket is kielégít. Amikor György Péter 29 azt írja, hogy „a múzeum inkább a felejtés, mintsem az emlékezés múzsájának szolgálhat lakhelyül", arra figyelmeztet, hogy a múzeumok a fogyasztói társadalom, a fogyasztás szerkezetébe próbálnak minél gyorsabban és fokozottabban illeszkedni. 30 Emellett természetesen a múzeumnak a hagyományos múzeumi tevékenységeihez is ragaszkodnia kell, ami tevékenységi körét jól, korszerűen bemutató kiállítások megrendezését jelenti. Félő, ha ez nem így lesz, nem leszünk képesek részt venni abban a versenyben, amelyben máris meg kell vetnünk a lábunkat: a többi múzeum és egyéb, a kulturált szórakozást és művelődést széles társadalmi rétegek számára kínáló és láthatóan egyre bővülő intézményi hálózat konkurens szorításábaij. 31 2 ' György Péter: Az eltörölt hely - a múzeum. A múzeumok átváltozása a hálózati kultúra korában, New York, Természettörténeti Múzeum - egy példa. Bp. 2003. 30 György P. i. m. 31 A dolgozathoz nyújtott szakmai segítségért ezúton is köszönetet mondok Darvasné Molnár Annának és Vitkay Kálmánnénak.
