Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért

LÁTOGATÓINK NAPPAL ÉS ÉJSZAKA Az elmúlt jó másfél évtizedben közönségünk mind szélesebb rétegei felé nyitottunk, hiszen a múzeumi közművelődés tevékenységi területeinek arányai megváltoztak, például a PR-munka tartalmi és formai lehetőségei hihetetlen gyorsasággal kitágultak. Új perspektívák is megjelentek konkrét feladatok formájában. A több vonatkozásban réginek, bejáratottnak vélt kínálat ezer szálra bomlott tovább (hazánkban a múzeumpedagógia egyre határozottabban a közoktatáshoz közelít, és úgy tűnik, hogy azzal való szimbiózisában képes lesz megújulni is). Sejthetően még a múzeumunk szolgáltatásai iránt nem túl gyakran érdeklődő számára is világos, hogy az elmúlt években mennyiségi és minőségi vonatkozásban is korszakos változáson megy át a múzeumi közművelő munka. A változás nemcsak megérinti, hanem alapvetően megváltoztatja a múzeumi közművelő munkát, hiszen piaci viszonyok között működni képes, következésképpen bevételt produkálni tudó, önállóan, racionálisan és rugalmasan kialakított munkaterv szerint működő, mindehhez problémákban gondolkodó munkatársakat követel. Az átalakulás első jeleiként már az 1990-es évek második felében új, a közönségkapcsolatok terén szokatlan formák jelentek meg a múzeum közművelődési tevékenységében. Sokakhoz sokszor szólni: ez a törekvésünk. Ennek egyik jeleként kifejezetten tudománynépszerűsítő célú kiállításokat is láthatott közönségünk,

28 amelyek a hagyományos paraszti társadalom „ünnepköreit" mutatták be. Ezekhez kapcsolódtak a később „családi napokká" szélesedett hét közbeni, illetve hétvégi rendezvények, ilyen alkalmakkor folklórbemutatók és speciális foglalkozások várták a múzeum közönségét. A családi rendezvények száma és jelentősége évről-évre növekszik, a programban megfogalmazott célok köre pedig folyamatosan bővül, hiszen a „Múzeumok Mindenkinek" koncepció jegyében valóban mindenkihez szólni szeretne a múzeum, igyekezetünk arra irányul, hogy minél erőteljesebben hívjuk fel magunkra a figyelmet. A múzeumpedagógiai év nyitányaként a kilencvenes évek közepétől körülbelül a végéig rendszeresen fellépett a Garabonciás Történelmi Gyermekegyüttes, műsorukhoz interaktív játékok, a látható műtárgyakhoz kapcsolódó feladatok, majd nyilvános értékelés, tombola társultak. A korabeli ruhákban fellépő, táncoló gyerekek ellepték a múzeum közvetlen környezetét, is közös szórakozásra buzdítva a látogatókat. A változást a legjobban talán a bevételt eredményező időszaki kiállításaink tükrözik. Különösen szembetűnő ez az ingyenesség bevezetése (2004. május 1.) óta. A magyar múzeumügy korszakos eseményének számít - az Európa-terv részeként - az ingyenesség bevezetése, ez felforgatta és új pályára állította egész közönségszolgálati rendszerünket. A múzeum közönségének mindennapi tapasztalata, hogy már a bejáratnál információssal, rendezvényeknél múzeumi szakemberrel találkozik, aki segít eligazodni az éppen aktuális lehetőségek között. A rendezvényeket pedig - a célközönség elérése érdekében - rendezvényszervező és PR-munkatárs tervezi és terjeszti. Próbálunk támogatókat, szponzorokat találni, hogy gazdagabbá tegyük kínálatunkat. Közönségünk nemcsak hétvégeken, hanem egyre gyakrabban hétköznapokon is „fizetős" rendezvényekkel, bemutatókkal, a kiállításokban zajló (tematikáját tekintKovács Judit négy alkalommal rendezett ilyen kiállítást.