Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért

ve többféle) múzeumpedagógiai, illetve tárgyalkotó foglalkozásokkal is találkozhat. A múzeum kiállítási ajánlata szembeötlően megváltozott, jól tükrözve azt, hogy „mindenkihez" szeretne szólni. Nagyon kedveltek a vásárokkal egybekötött virág- és növénybemutatók (Orchidea, Bonsai, Valentin), a fotókiállítások, a vendégkiállítások (például Kinder, Hírességek terítései, Pannónia szőlőskertje, Betlehemi jászol), és a kapcsolódó bemutatók. A múzeum ugyanakkor igyekszik fontos, tevékenységi körébe illeszkedő évfordulókhoz is hozzászólni a saját eszközeivel (például Kossuth Lajos és az agrárium; Biotechnológiai eljárások a mezőgazdaságban; Mezőgazdaságunk jövője az Európai Unióban), képzőművészeti kiállításokat is rendezni, például A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének szobrászati kiállítása, Amateur Artium (nem hivatásos képzőművészek országos tárlata). Ezek a kiállítások 2003. és 2005. között, részben tehát még az ingyenesség bevezetése előtt létesültek, s a fővárosi múzeumi „kínálat" ritka csemegéinek számítottak. Az elmúlt években óriási feladattömeg állt és áll a múzeum előtt: kiállításainak megújítása (új állandó kiállítás részeinek ütemezése), időszaki kiállítások rendezése, illetve fogadása (1999-ben 14, 2000-ben 15, 2001-ben 13, 2002-ben 16, 2003-ban 28!), valamint a lehető legszélesebb közönségréteg múzeumba „szippantása", hagyományos feladataink mellett új törekvések megvalósítása (például kilenc, különféle múzeumpedagógiai foglalkozás rendszeres kiajánlása; a Zöld Napok programjai; a nagyrendezvények; Gondolkodva gazdálkodni stb.). Ez utóbbival célunk volt mezőgazdasági ismeretterjesztő előadásokkal is fogadni a közönségünket, köztük is elsősorban a középiskolás és egyetemista korosztályok elhivatott, vagy még bizonytalan tagjait, akik leendő pályájuk megvalósításán törik a fejüket. A múlt tapasztalataiból kiinduló, a jövőt gondolkodva építő gazdálkodást kívántuk így előtérbe állítani és segíteni. Múzeumpedagógiai tevékenységünk is igyekszik igazodni a tömegigényekhez. Óvodás és iskolás csoportok számára hagyományosan elérhető foglalkozásaink mellett ún. „múzeumpedagógiai nyílt napok" keretében előre meghirdetett időszakokban több száz gyermek foglalkoztatását tűztük ki célul. Az oktató-nevelő intézmények közül sokan élnek is a lehetőséggel, hogy tanítási, vagy szabadidőben elhozzák tanítványaikat ezekre az elsősorban manuális készségeket és képességeket fejlesztő rendezvényekre. Nagyrendezvényeink sorából kiemelkedik az Afrika Fesztivál, amelynek terve egy időszaki kiállításhoz kapcsolódva született meg, és áttörésnek számító jó példa volt a korszerű, komplex rendezvénytípusra. (Huth Anna szervezte, 2004.) Ezeket a rendezvényeket a közönség legkülönfélébb csoportjai is szívesen keresik fel. Másik jó példa a korszerű múzeumi rendezvényekre a Gyermekvilág Magyarországon című vendégkiállításhoz kapcsolódott. Közönségünk „élő hagyományok" iránt fogékony része tulajdonképpen egy rendezvénysorozatra járhatott, amely ősztől kora tavaszig különféle, a téli ünnepkörhöz kapcsolódó, a múzeumban dramatikus formában látható, „megélhető" szokásokkal ismertetett meg. Interaktív játékok, vásárok, játékkészítő alkalmak, kóstolók, feladatlapos és élőszavas vetélkedők, koncertek és tánctanítási alkalmak váltogatták egymást. Emellett szűkebb kört érdeklő, exkluzívabb rendezvényeknek is helyet kell adnunk. Ilyen volt az Alpár Ignác-évfordulóra rendezett kiállítás (2005) és Múlt-túra című egész napos programja, amelyet - mint még sok egyebet is - pályázati támogatással valósítottunk meg. Az elmúlt években a megszokott negyedéves programfüzetünk mellett megjelent a honlapunk, amely tájékoztatásunk egyik legfőbb eszköze. Ezen kívül lepo-