Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért
rendhagyó környezetismereti órák, szakköri foglalkozások, tárlatvezetések tartására, valamint akkreditált pedagógus-továbbképzések, szakmai napok, illetve természetismereti, környezetvédelmi versenyek, játékos vetélkedők szervezésére és lebonyolítására. Múzeumunk rendszeresen otthont, szakembert és lehetőséget ad a Jeles Zöld Napok sikeres, rendezvényenként százakat megmozgató programjaihoz. A BARÁTI KÖRÖK ÉS A FILIÁLÉK Mivel a tudománynépszerűsítő munka a múzeumi baráti körökre és a filiálékra is vonatkozik, ide kívánkozik róluk egy összefoglaló. 27 A Vajdahunyadvár épülete szűknek bizonyult annak bemutatására (például a termelési ágak), amit fontosnak tartott, ezért együttműködve a vidék hasonló kezdeményezéseivel, 1970-ben megalakult a múzeum vidéki hálózatának kialakulása. Ezzel egyidejűleg az agrármúlt iránt érdeklődők vidéki csoportjai megalakították a múzeum baráti körét. Ez a múzeumi munkát segítő és támogató szervezet egyesületként már 1945 előtt is működött. Ebben az időszakban a kör a múzeum érdekeinek igyekezett megfelelni, például elavult kiállítások korszerűsítését tűzte ki célul, sajnos azonban pénzszűke miatt ez nem valósulhatott meg. 1969-ben fogalmazták újra a Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre elnevezésű társadalmi egyesület létrehozását. Ezzel az intézményhez kívánták kötni a közönségnek azt a rétegét, melyre komoly támogatóként a későbbiekben számíthattak: ifjakat, agrárszakoktatásban részt vevőket, szakmunkástanulókat, felsőfokú tanintézetek hallgatóit. Az alapszabály a magyar élelmiszer- és fagazdaság múltjának és jelenének múzeumi bemutatását és propagálását tartalmazza, továbbá azt, hogy a múzeum munkásságát népszerűsíteni és gyűjtőmunkáját támogatni szükséges. Az 1973-as alakuló közgyűlést követően hozzáláttak a baráti körök szervezéséhez a termelőszövetkezetek területi szövetségei is. A kör fontos feladata volt az anyagi feltételek biztosítása. A legnagyobb segítség a felettes szervtől, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól érkezett, melynek köszönhetően 1974-ben a kör létszáma ugrásszerűen nőtt, tevékenysége pedig szélesedett. (Ekkor már 30 baráti kör működött az országban.) 1980-ig a múzeum a szakmain kívül képes volt anyagi támogatást is nyújtani a körök törekvéseihez, ehhez szerencsésen párosult a szakoktatási intézmények társadalmi munkája. Egyik legkiemelkedőbb teljesítmény a keszthelyi Georgikon Major létrehozása volt, amely még az anyamúzeum raktározási gondjain is segített. Ezt követően a baráti körök jelentős része létrehozott tájmúzeumokat, amelyekre a múzeum nagy figyelmet fordított. Ismerték egymás tevékenységét, melynek összehangolását segítették a filiálékkal közvetlen kapcsolatot tartó muzeológus felelősök is. A baráti körök támogatása később csökkent: először az anyaépület felújítási munkái, később a folyamatos pénzszűke miatt. 27 Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum i. m. 183.
