Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Rosch Gábor: A városligeti Vajdahunyadvár és tervezője, Alpár Ignác

építésének. A kulturális és az oktatási épületek sokasága készült el ekkor, többek közt az Operaház, a nagy múzeumok, az egyetemi épületek, az elemi és középiskolák, a templomok sokasága. Néhány évtized elteltével nem csupán a fővárosban, hanem a történelmi Magyarország egész területén bankok, kórházak, színházak, gyógyfürdők, pályaudvarok és laktanyák sora épült fel. A főváros lakossága ebben az időszakban megkétszereződött, ami a bérlakások sokemeletes, sűrű beépítésű lakónegyedeit hozta létre a város belső területein. Budapest gyarapodása a leggyorsabban változó európai nagyvárosok fejlődésével vetekedett. A szakemberképzés főleg külföldön, Bécsben, Berlinben és Párizsban folyt, ám rövidesen a középfokú szakoktatás és az új egyetemek megjelenésével már a hazai oktatási intézmények is ontották a kapitalizálódás igényelte szakembereket.

1 A technikai vívmányok már Európa-szerte, így Magyarországon is tért hódítottak. Az építészet már alkalmazta a vasbetont, az üveggel kombinált acélszerkezeteket, ennek ellenére még mindig a múlt emlékei között keresték a formai kialakítás módját. Ez a kor a késői historizmus kora. A nagy európai akadémiákon, egyetemeken a klasszikus építészet arányrendszerét, stíluselemeit és ékítményeit tanították. Az építészet a történelmi korok építészetének, bútorainak és ruházatának kelléktárából válogatott tetszése szerint. 1896-ban Magyarország fennállásának ezeréves évfordulóját ünnepelte, s ez a tény még fokozta is azt az igényt, hogy az évszázadok során elpusztult, elveszett értékeket rekonstruált, újraálmodott formában pótolják. A millenniumi kiállítás színhelyéül a budapesti Városligetet jelölték ki a múltat megidéző seregszemle bemutatására. A MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁS TÖRTÉNELMI FŐCSOPORTJA A pesti Városligetben fölépített nagysikerű Történelmi Főcsoport historikus együttese lett - maradandó anyagból újra felépítve - a magyar mezőgazdaság modern bemutatásának színhelye.

2 Ez a terület a 19. század közepén még a város külső pereme, erdős liget, ahová a polgárok kikocsiztak egy kis pihenésre, friss levegőt szívni. A Duna mellékágából visszamaradt tavak egyike volt a városligeti tó, közepén az akkor még üres Széchenyi-szigettel. Ezt a területet jelölték ki a 19. század végén az ezredéves kiállítás céljára. Az épületcsoport tervezése is az 1896-os kiállítás előkészületeihez fűződik. Az időszak a nagy történeti évfordulókhoz kapcsolódó világkiállítások kora. Párizs 1889-ben a francia forradalom centenáriumára, Chicago 1893-ban Amerika felfedezésének 400 éves jubileumára rendezett kiállítást. Budapest a honfoglalás ezeréves évfordulójára szeretett volna világkiállítást rendezni, de anyagi okok miatt csak hazai seregszemle mellett döntöttek.

3 Országos bizottságot hoztak létre a kiállítás ügyeinek intézésére, és 1893. február 8-án pályázatot írtak ki a kiállítás nemzeti történelmi kiállító pavilonjának tervezésére.

4 1 A K. K. Josef Polytechnikum 1857-1858-ban kezdte meg működését, és József Műegyetem elnevezéssel 1871-ben emeltek egyetemi rangra. 2 Ilyen példák a nemzetközi gyakorlatban is ismeretesek: az 1896-os budapesti kiállítás horvát pavilonja Zágrábban ismét felépítve máig műcsarnokként funkcionál, illetve az 1958-as brüsszeli világkiállítás osztrák pavilonja Bécsben a Schweitzer Gartenben a 20. század művészetének bemutatására szolgál. 3 Sinkó Katalin: A história a mi erős várunk. A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk. In: A historizmus művészete Magyarországon. Bp. 1993. 132-147. 4 A történelmi kiállítás épületeinek pályázata. Építő Ipar, XVIII. 1894. 87-99.