Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Csorna Zsigmond: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma és tudományos jelentősége a kutatásban

rendszerváltozásig.

14 A megnyíló szabadtéri, valamint a vidéki kis falumúzeumok a meglévő gyűjteménytári eszközök felülvizsgálatát, esetleg újabb gyűjtést serkentettek. Ebbe a sorba tartozik, hogy egyre több, az egykori paraszti technikát bemutató múzeum, illetve kiállítás nyílt, ahol a gazdasági-életmódbeli innovációkat, a helyi speciális fejlődés táji és országos eszközeit is bemutatták. Jankó János,

15 Gönczi Ferenc, Ébner Sándor, Györffy István, Bátky Zsigmond

16

, Viski Károly, és a második világháború utáni muzeológus nemzedék munkaeszköz-történeti kutatásai azonban máig példaértékűek.

17 Balassa Iván

18 és a múzeumi „tanítványainak" nevei kiemelkednek ebből a névsorból, akik behatóan foglalkoztak a mezőgazdasági munkaeszközök vizsgálatával.

19 Konkrét vizsgálódásuk éppen a Munkaeszköz-történeti Archívumban végzett munkájuk és kutatásuk eredménye. Sorra nyíltak belföldön is traktor- és gépfejlődés-történeti gyűjtemények, például Kétegyházán, Gödöllőn, Mezőkövesden a Hajdú-Ráfis gyűjtemény, illetve Dél-Burgenlandban, St. Michael községben a traktor- és gépmúzeum. A Munkaeszköz-történeti Archívum elsősorban a mezőgazdasági termelők múltja iránt érdeklődő közönség széles körei számára hasznos. Az archívumbeli kutatható anyag szinte napjainkig dokumentálja a magyar mezőgazdaság eszközkészletét, ugyanakkor belföldön és külföldön egyaránt elismert agrárkultúra- és agrártörténeti közművelődési, tudományos adatbázis. E legjelentősebb mezőgazdasági múzeumi, országos gyűjtemény rendszerezett, kutatási segédlettel ellátott adat- és képhalmazát, mint az agrárélet-élelmiszertermelés alapvető, szerteágazó képi, adattári közgyűjteményét elsősorban a Magyarország története szempontjából meghatározó területek kérdéseivel foglalkozó tudományágak (történettudomány, néprajz, agrártörténet, régészet, művészettörténet, nyelvészet, muzeológiakiállításrendezés, technikatörténet, a közművelődés, agrártudomány, kertészettu14 A rendszerváltoztatás utáni visszaesés oka az ideológiai okokból korábban kevéssé kutatott és publikált területek, pl. határon túli magyarok, vallásosság, egyházak stb. gyors előtérbe kerülése volt más kutatási témák, tudományterületek kárára. 15 Jankó János (ifj.): A magyar halászat eredete. Bp. 1900. 16 Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Bp. 1906, Aratósarlók a Néprajzi Múzeumban Néprajzi Értesítő. 1926. 18.; Újabb adatok aratósarlóinkhoz. Néprajzi Értesítő. 1927. 19. 17 A teljesség igénye nélkül: Takács Lajos: Egy új szalmakötél-készítő eszköz (verecseny). Néprajzi Értesítő 1954. XXXVI. 7-24.; Takács Lajos: Hanttörő. Néprajzi Értesítő 1962. XL1V. 315-321.; Takács Lajos: Ültetőfák Magyarországon. Ethnographia 1963. LXXIV. 350-373.;, Takács Lajos: Kaszasarlók Magyarországon. Ethnographia, 1967/a. LXXV1II. 1-21.; Takács Lajos: Ág-és vesszővágók a Tisza menti ártereken. Néprajzi Értesítő 1967/b. XLIX 186-216. , Takács Lajos: Kaszaszerű vágóeszközeink történetéhez I—II. Néprajzi Értesítő 1968-1969. L. 35-49., LI. 37-56.; Takács Lajos: A kötözőbot Magyarországon. Ethnographia, 1969. LXXX. 1-21.; Takács Lajos: Ásóbotok, ásók, kapák. Néprajzi Értesítő 1974. LVI. 121-130.; Gaál Károly: Zum bäuerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert. Wien, 1969) , Fél Edit-Hofer Tamás: A parasztember szerszámai. Ethnographia 1961. LXXII. 487-535., ill. Geräte der Átányer Bauern. Koppenhagen - Bp. 1974.; Szolnoky Lajos: Alakuló munkaeszközök. A magyar népi kenderrost-megmunkálás. Bp. 1972.; Ikvai Nándor: Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz-lelethez. Debreceni Múzeum Évkönyve. 1960-1961. Debrecen. 1962.; Ikvai Nándor: A ceglédi vaseszköz-lelet. In: Studia Comitatensia 1. Szentendre 1972. 18 Balassa Iván: A néprajzi múzeum favillagyüjteménye. In: A Néprajzi Múzeum Füzetei 13. 1950. Szerk. Szendrey Ákos.; Balassa Iván: A munkaeszköz-kutatás elvi és módszertani kérdései. Ethnographia, 1979. XC (1979/1) 1-14., Balassa Iván: Internationales Sekretariat für die Erforschung der Geschichte der Bodenbaugeräte. Ethnologia Europaea. 1982/83. XIII/1. 97-103.; Balassa Iván: Az eke és a szántás Magyarországon. Bp. 1973. 19 Selmeczi-Kovács Attila: Handgeräte für Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1971-1972. 267-276.; Selmeczi-Kovács Attila: Mezőgazdasági eszközkapcsolatok: Marokszedő kampó és kévekötőfa. Ethnographia, 1977. LXXXVIII. 270-301.; Selmeczi-Kovács Attila: Kézimalmok (Történeti rétegek - technikai regresszió) Ethnographia, 1981. XCII (1981/2-3), Selmeczi-Kovács Attila: Die Trogmühle im Karpathenbecken. In: Ethnographica et Folkloristica Carpathica 2. Debrecen, 1981. 33-47.; Kézimalmok KeletMagyarországon. In: Tanulmányok Szatmár néprajzához. Debrecen, 1984.217-233., Kézimalmok a Kárpát-medencében. Tipológiai vizsgálat. In: Népi kultúra - népi társadalom XIV. Bp. 1987. 159-214.; Querns. Historical Layers-Technical Regression. In: Ethnologia Europaea XX. Lingby, 1990. 35-46.; Selmeczi-Kovács Attila: A népi eszközkultúra történeti rétegei. Kézimalmok a Kárpát-medencében. (Doktori értekezés tézisei) 1994.; Csorna Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1975-1977. 213-231.; Csorna Zsigmond: