Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Csorna Zsigmond: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma és tudományos jelentősége a kutatásban

domány, kerttervezés és kertművészet, archaeobotanika, archaeozoologia, történeti ökológia, méréstudomány) képviselői, illetve a kutatók mellett egyetemi hallgatók, grafikusok, formatervezők, más művészetek képviselői és tanárai, valamint szaklapok, és a História, a Rubicon stb. képes magazinok tanulmányozták és használják anyagát. A Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma ma a magyar történet, különösen a mezőgazdaság-történeti kérdések megválaszolásában, és a magyar, illetve az európai agrártermelés, agráréletmód múltjának, hagyományainak vizsgálata területén az egyik legjelentősebb európai képi közgyűjteményi dokumentációs anyag. Nem véletlen, hogy Balassa Iván Herder-díja átadásakor (1980 tavaszán) az őt és munkásságát méltató köszöntőben az általa alapított Munkaeszköz-történeti Archívumbeli tevékenységét külön kiemelték. Sőt, a Svéd Gusztáv Adolf Akadémia és a Dán Királyi Akadémia is tagjai közé választotta munkaeszköz-kutatásaiért és a Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum, mint európai jelentőségű múzeumi gyűjtemény létrehozásáért. Az Archívum rendszere teljes mértékben illeszkedett a Balassa Iván és Wellmann Imre agrártörténész által kidolgozott múzeumi szakmutató rendszerhez, ami a későbbi számítógépes feldolgozást tette lehetővé, illetve könnyítette meg. Még az alapító, Balassa Iván életében (1917-2002) 1996-ban elkészült az első 5000 tételes számítógépes feldolgozás és internetes szolgáltatás (Csorna Zsigmond, Pál Edith és Górász Péter pályadíjas munkájaként) az NIIF pályázati segítségével. Ezzel a Mezőgazdasági Múzeum első ízben, de egyben a magyar nagy múzeumok között is az elsők közt tudta szolgáltatni a Nemzeti Múzeum „Origó" szervergépén keresztül a mezőgazdasági munkaeszközök, az eszközökkel végzett munkafolyamatok történeti képeit, a történeti korok technológiáját, a leíró kartonok adatait a nagyvilág számára. Mindez a 20. század végén nagy szakmai elismerést és ismertséget jelentett a Mezőgazdasági Múzeum Borászati munkaeszközváltás Somlón. In: A Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1978-1980. 39-67. , Csorna Zsigmond: 1981. A munkaeszköz-kutatás és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma. In: Agrármuzeológiai Füzetek II. Bp. 42-70., Csorna Zsigmond: Késes metszőollók Magyarországon. Az eszközváltás hatása a tőkeművelésre és metszési módokra. Ethnographia, 1983/1. 51-66.; Csorna Zsigmond: Somlói borpincék a XVIII-XX. században. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16. Veszprém, 1986. 343-356.; Csorna Zsigmond: A metszőolló megjelenése Magyarországon és nyugat-európai előzményei. In: Kertészeti Egyetem Közleményei, Bp. 1984. 321-326., Csorna Zsigmond: A szőlészeti és borászati technológia fejlődése Dunántúlon a 17. sz. végétől a 19. sz. végéig. Kandidátusi disszertáció. 1987.; Csorna Zsigmond: A Munkaeszköz-történeti Archívum és a Georgikon Majormúzeum évfordulója. In: Arator. Dolgozatok Balassa Iván tiszteletére. 1987. 15-19.; Csorna Zsigmond: Az archaikus faépítkezés emlékei a nyugat-magyarországi szőlőhegyeken. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1988-1989. 361-402.; Csorna Zsigmond: A hagyományos gazdálkodási kép és az etnikai azonosságtudat a Kárpátmedencében (18-19. sz.) In: Nemzetiség - Identitás. Békéscsaba - Debrecen. 1991. 97-107.; Csorna Zsigmond: Etnikai és mentalitásbeli sajátosságok a dunántúli németek szőlő- és bortermelésében a XVII-XX. században. (Gazdasági integráció egy művelési ágon belül). In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Szerk. Halász Péter. Bp. 1996. 277-287,; Csorna Zsigmond; Uradalmi és jobbágyparaszti szőlő-bortermelés Somlón (17-20. század közepéig). Termeléstörténeti-történeti ökológiai tájmonográfia. Debrecen. 1993. 260.; Csorna Zsigmond: Szőlészeti, borászati hagyományok, a megújulás és a közösség kötelékében (Kapcsolatok, hatások, konfliktusok a Dunántúl és Európa között a 17. századvégétől a 20. század elejéig). 1994-1995.487., Csorna Zsigmond: Eine Innovationserscheinung im Weinbau in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie und ihre Beziehungen zu Süddeutschland: am Beispiel der Kremser Rebschere. In: Kapcsolatok és konfliktusok Közép-Európa vidéki életében. Tanulmányok Gaál Károly professzor 75. születésnapjára. Szerk. Csorna Zsigmond, és Gráfik Imre. Szombathely, 1997.; Csorna Zsigmond: Kertészet és polgárosodás. Az európai szőlészeti-borászati-kertészeti ismeretek oktatása, szaktanácsadása a Georgikonban és a Keszthelyi Uradalomban, a 18. sz. végétől a 19. sz. közepéig. Agrártörténeti - agrártudomány-történeti tanulmány. Bp. 1997. 366.; Csorna Zsigmond: Messerschmiede in Oberwart. In: Forscher-Gestalter-Vermittler. Festschrift Gerald Schlag. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland (WAB) Band 105. Eisenstadt, 2001.43-55.; Müller Róbert kandidátusi disszertációja a régészeti vaseszköz-leletekről, amit a Munkaeszköz-történeti Archívumban gyűjtött, revidiált, valamint R. Müller: Die Datierung der mittelalterlichen Eisengerätfunde in Ungarn. (Beiträge zur Entwicklung der Agrotechnik des mittelalterlichen Ungarns) Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae, 27/1975. 59-102.