Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Csorna Zsigmond: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma és tudományos jelentősége a kutatásban

mértékben sűrűsödtek, hogy Marx, Engels és Lenin is külön foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, mint a korabeli közgazdaságtan, történelem, a társadalmi forradalom angliai, nyugat-európai, oroszországi aktuális kérdéseivel.

6 A viszonylag drága napszám letörésére 1856-ban Magyarországon is kaszálógépet használtak fel a magasabb napszámbért követelőkkel szemben. Az olcsó magyarországi munkabérek általánosságban pedig lassították a mezőgazdasági gépek elterjedését. Ezért az agrárválság időszakában az alacsony gabonaárak mellett kimondottan előnyösnek mutatkozott a részes aratás.

7 A McCormick aratógépek így csak 1850-től terjednek, de még 1871-ben is csak 1761 aratógép dolgozott Magyarországon. Ellenben a kapitalizálódást megelőzve 1850 és 1870 között elterjedtek a boronák, a fogasok, a különböző hengerek és a lókapák, amelyek sok indulatot keltenek az uradalmakban a kapás munkaerő kiszorítása miatt. A korábbi évszázadokban, különösen a 15. század utolsó évtizedeiben a földesúri birtokkezelésben nagy lépésekkel haladt előre az írásbeli ügyvitel. Listára vették, leltározták a gazdasági eszközöket.

8 Ez az az időszak, amikor a kaszás aratás a sarlós aratás rovására elterjed, sőt az 1514. évi XVIII. tc. előírta, hogy akár kaszáltak, akár sarlóval arattak, a tizedet és a kilencedet ki kellett adni.

9 Ekkor és később is a gyarapodó majorságföldek munkáltatása részben a saját munkaeszközöket használó jobbágyok robotoltatásával történt. De a jobbágyok mellett földesúri béresek, cselédek is dolgoztak a gazdaságban, akiket többnyire valamilyen majorsági felszereléssel együtt említettek.

10 Ezért a majorsági termelés még ugyanolyan volt, mint a jobbágyparaszti, csak méreteiben volt nagyobb. A birtokosok is hagyományosan gazdálkodtak, őseiktől örökölt felszereléssel, minden újítás nélkül még a 18. század első felében is, mint azt például Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor írta emlékirataiban.

11 A legnagyobb szakirodalma a 19. század közepén az ekének volt. Új típusok jelentek meg. A mélyszántás, mélyművelés előnyeiről írtak, bár az ország véleménye megoszlott ebben a kérdésben is, mert Erdélyben például még az volt a kérdés 1869-ben, hogy a fa- vagy a vaseke jobb-e? Az ország nyugati megyéiben pedig a Vidats-ekék, Gubicz-ekék, Gyarmathi-féle váltóekék, a Bereczky-féle váltóekék, a Yull-eke és irodalmi ajánlása terjedt. Mindezek ellenére a magyarországi mezőgazdaság technikai fejlődése fáziskésésben és elmaradásban volt Európa nyugati feléhez képest a 18. század végétől 1945-ig.

12 Az eszközkutatás tudományos színvonalában és a publikációk számában csökkenés állt be a második világháborúig, utána azonban ismét örvendetesen megindult a munkaeszköz-kutatás, akár a gyűjtői útmutatók segítségével is

13 a demokratikus 6 Vö. Tagányi Zoltán: Paraszttársadalom és indusztrializáció. Ethnographia, 1971. LXXXII. 321-342; Lenin V. I.: A modern földművelés kapitalista rendszere. 1910. 326-330. (Lenin Összes Művei 19.) 7 Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján (1849-1890). In: A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században (1849-1949). 1979. 56. 8 Szabó István: A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Bp. 1975. 55. 9 Uo. 27. 10 Padi Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Bp. 1963. 154-155. " Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. Sajtó alá rendezte Gyulai Farkas. Kolozsvár. 1941. 162-182. 12 Gunst Péter: A magyar mezőgazdaság technikai fejlődése és annak akadályai (a XVIII. század végétől 1945-ig) Agrártörténeti Szemle, 1975/1-2.42-53. 13 Vö. Juhász Antal: A parasztság tárgyi ellátottsága. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged. 1974/75. I. 105-167.; a kérdőíves útmutatáshoz vö. IC Kovács László: Hogyan gyűjtsük a népi gazdálkodás tárgyait. Bp. 1953; Végh József-Hofer Tamás-Balogh István: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse I—

III. Bp. 1962., 1964., 1966., Barna Gábor: Gyűjtési útmutató a paraszti kisiparok kutatásához. In: Honismeret 1982/5.; Ujváriné Kerékgyártó Adrienne: Útmutató paraszti kézművesség, háziipar, népi kismesterség ismertetéséhez. Kézirat, Néprajzi Múzeum; Szarvas Zsuzsa: Gyűjtési útmutató eszközleltárak készítéséhez, tárgyegyüttesek feldolgozásához.