Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Csorna Zsigmond: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma és tudományos jelentősége a kutatásban

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma, és tudományos jelentősége a kutatásban CSOMA ZSIGMOND A Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívumát 1962-ben Balassa Iván (1917-2002) Európa-hírű agrártörténész, múzeumi szakember és néprajzkutató, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese alapította. Mindmáig tudományosan a legfeldolgozottabb, legismertebb múzeumi közgyűjtemény, amelyről számos cikk és tanulmány jelent meg,

1 illetve anyagát felhasználva számos kiállítás valósult meg, tudományos rendszerező munka látott napvilágot. Létrehozásával az volt a cél, hogy olyan gyűjtemény szülessen, amely mind a tudományos kutatást, mind a közművelődési feladatokat messzemenően kiszolgálja, ellátja. A Munkaeszköz-történeti Archívumban két nagy gyűjteményi rész került kialakításra: a magyarországi múzeumokban őrzött mezőgazdasági munkaeszközökről (mind néprajzi, mind régészeti tárgyakról) készített leírókartonok és fotók, illetve az ikonográfiái ábrázolások gyűjteménye a legkorábbi ábrázolásoktól napjainkig. A Munkaeszköz-történeti Archívum témaköre tematikus és szakmai bontásban felöleli a mezőgazdasági munkaeszközök teljes körét a régészeti koroktól napjainkig. A kutatást földrajzi és ikonográfia-gyűjteményi szerzői és szakmutató segíti. A kutatásszolgálat kétnyelvű, magyar és német, de angol és orosz nyelvű tájékoztató, valamint magyar-német nyelvű szakmutató is rendelkezésre áll. A kutatható, beleltározott tételek (leírókartonok és rajtuk fotó filmnegatív számmal megjelölve: 106 000 darab. A hasonlóan nagy mértékű gyűjtést a jelenkori költségvetési, személyi-gyűjteménygyarapítási problémák sajnos hátráltatják. A legelső megalakuló múzeumok mindent gyűjtöttek raktáraikba, alakuló gyűjteményeikbe. Magyarországon tudatosan legelőször Reguly Antal (1818-1858), gyűjtött néprajzi tárgyakat, köztük mezőgazdaságiakat is. Rajta kívül Xántus János, Herman Ottó, Pápay Károly, Vikár Béla, Fenichel Sámuel, és követője, Bíró Lajos, valamint a Zichy harmadik expedíciójának etnográfusa, Jankó János gyűjtései szaporították jelentősebben tárgyainak számát. Az anyag első tudományos rendezésének és felállításának nehéz munkáját a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának két tisztviselője, Semayer Vilibáld igazgató-őr és Bátky Zsigmond múzeumi őr végezték el. 1 Iván Balassa - János Regius: Europäische Zusammenarbeit der Archive zur Geschichte landwirtschaftlicher Arbeitsgeräte. Agrártörténeti Szemle. Supplementum. 1964; Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a munkaeszköz-történeti archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964. 267-272.; Balassa Iván: Das Archiv für Geschichte landwirtschaftlicher Arbeitsgeräte des Landwirtschaftlichen Museums in Budapest. In: Arbeit und Gerät in volkskundlicher Dokumentation. Reg: Hansen, Wilhelm. 1969. 109-114. Münster; Balassa Iván: Gondolatok a munkaeszközök történetének kutatásáról. Tíz éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma. Ethnographia, LXXXIII. (1972/4) 584-589. Csorna Zsigmond: A munkaeszköz-kutatás és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköz-történeti Archívuma. Agrármuzeológiai Füzetek. II. Bp. 1981.42-70.; Csorna Zsigmond: A Munkaeszköz-történeti Archívum és a Georgikon Majormúzeum évfordulója. In: Arator. Dolgozatok Balassa Iván tiszteletére. 1987. 15-19.