Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye

gához jutott az Uránia jóvoltából."

78 Ehhez az albumhoz készültek nyomtatott ismeretterjesztő füzetek is, amelyből néhányat megtaláltunk a csongrádi múzeumban is. Ugyancsak itt őriznek eredeti színezett üvegdiákat is. Az anyag nagyobbik része az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tulajdona. A jövő egyik fontos feladata, hogy a gazdasági témájú felvételekről további pontos adatokat kutassunk fel, hiszen az albumban szereplő fényképek csupán témákként vannak sorszámozva, a képek datálása és helymeghatározása egyáltalán nem szerepel. Szintén Erdélyi Mórtól származik a „Vaskapu" album 1908-ból, amely 25 darab albumin felvételt tartalmaz, 22 x 28,5 cm méretben.

80 Az albumhoz tartozik Hoszpotzky Alajos: A Vaskapu szabályozási munkák ismertetése c. írása angol és magyar nyelven. Az album és melléklete valószínűleg írásos és képi beszámolóként készült, hiszen Hoszpotszky Alajos 1887-től a vízrajzi szolgálat helyettes vezetőjeként, az al-dunai Vaskapu-szabályozás egyik irányítója volt.

81 Érdekes és olvasmányos fényképes úti beszámoló készült 1901 februárja és 1902 áprilisa között. Ekkor indult egy „lóvásárló" osztrák-magyar expedíció a damaszkuszi származású Fadlallah el Hedad Mihály császári és királyi ezredes, a bábolnai ménes parancsnokának vezetésével a mai Szíriába, Irakba és Libanonba.

82 Az utazásnak már több korábbi előzménye is volt, amelynek eredményeként Bábolnán létrehozhatták az arab ménes törzsállományt. Az expedícióról Halácsy Gyula főhadnagy készített fotográfiákat. A 300 darabból álló zselatinos napfénypapír alapú technikával készített fénykép három különálló albumban, bekötve található.

83 Minden egyes kép alatt pontos helyszín- és személymeghatározás szerepel, napra pontos dátummal ellátva. A sivatagi körülmények között, korabeli technikával készített felvételek ritka kincsei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, de tágabb értelemben véve a magyar fotográfia történetének is. Mindemellett felbecsülhetetlen érték a mai lótenyésztők számára, hiszen a képaláírásokban szereplő meghatározások a törzsménes állományára vonatkozóan is fontos származási adatokat tartalmaznak. Elkészült a könyv arab nyelvű fordítása, amelynek újdonsága és nagy erénye, hogy még pontosabb, azaz a mai földrajzi elnevezésekkel összevetve közli a fényképek eredeti helyszíneit. A munkát 2004-ben több magyar irodalmi mű Magyarországon élő arab fordítója, az iraki származású Saleh Thaier végezte el. Az Archív Fotók Gyűjteményében múzeumtörténeti jelentőségűek az 1896-ban felépített ideiglenes, majd az ezt követő időszakban mai formájában újjáépített Vajdahunyadvár épületegyütteséről, továbbá a benne kialakított Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum kiállításairól készült fényképek. A különleges fotográfiák az alapítást követő években elsősorban szép kiállítású albumokban kerültek be a gyűjteménybe. Ezzel kapcsolatos írásos feljegyzéseket is találunk Adattárunkban. Az első éppen Klösz György (1844-1913) fotográfus személyéhez kötődik. Bálás Árpád, a múzeum első igazgatója Darányi Ignác földművelésügyi miniszterhez írt egy levelet 1898-ban, melyben arra hivatkozik, hogy Paikert Alajos múzeumi őr, mint miniszteri megbízott - hatáskörét túllépve - megegyezett Klösz Györggyel a múzeum helyiségeinek fényképezéséről. A megállapodás tartalmazta azt is, hogy a 78 Kolta Magdolna: Képmulogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete, http://www.fotomuzeum.hu/kepmutatogatok/ v_f.html. 2006. március 29. 80 MMgMA VII/1356. 81 Vizeink krónikája. A magyar vízgazdálkodás története. Szerk. Fejér László. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Budapest, 2001,178. 82 Fadlallah el Hedad Mihály: Utazásom Mesopotámiában és Irak-Arábiában. Bp. 1904. 176. 83 MMgMA VII.11.029-11.031.