Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Vörös Éva: Az Archív Fotók Gyűjteménye

fényképész „kizárólagos és egyedi joga legyen a sokszorosítás és árusítás a múzeum helységeiben."

84 Ezzel összefüggésben megtaláltuk Paikert Alajos írásos jelentését, amelyben a Köztelek című folyóirat részére az akkori főszerkesztő, Szilassy Zoltán nevében szintén indítványozta a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum gazdag gyűjteményeinek, „valamint a hajlékául szolgáló épületek"

85 elismert fényképészek általi fotografálását, amely egy, a múzeumot ismertető cikk illusztrációjaként szolgálna. Természetesen ez nem a múzeum, hanem a Köztelek költségére számolódna el. E munkára a kor két legkiválóbb fényképészétől, Erdélyi Mórtól és Klösz Györgytől kértek árajánlatot. Klösz György ajánlata kedvezőbb volt, mégpedig a következők miatt: „Klösz fényképész az egyik munkát ingyen vállalta el, ha a múzeum - amint az más múzeumoknak és hasonló intézménynél szokásos - neki a belső felvételekre kizárólagos jogot biztosít, a múzeum által szükségelt nagy alakú fényképeket pedig egy forintért fogja számítani."

86 A Köztelekben meg is jelentek felvételek a múzeumról. „A felvételek teljesen sikeresnek mondhatnók, amik teljes tetszést arattak. (...) A múzeumra eső összes költség 33 forintot tett ki."

87 A nézeteltérések miatt azonban Klösz tevékenységét végül is 200 forint átalányban rendezték. Gyűjteményünkben megtalálható egy fényképalbum, amely az 1896-ban épített eredeti Vajdahunyadvár épületcsoportjait ábrázolja 24 darab fotómechanikai sokszorosítással készített felvételen.

88 Az album különlegessége, hogy egy belső díszes előlapon Alpár Ignác aláírásával munkatársának, Hajós Alfréd építésznek ajánlja a fényképalbumot, melynek dátuma 1902. A felvételeken „Klösz György fényképész, Budapest" nyomtatott felirat található. Klösz hatalmas fényképészeti műterme és ekkor már nyomdája is a közelben, a Városligeti fasor 49. sz. alatt működött.

89 Fotográfusunk ekhós szekéren berendezett műteremkocsival járta és fényképezte a főváros utcáit a 19. század utolsó harmadában.

90 Az 1896-os millenniumi kiállításon mintegy 700 darab felvételt készített,

91 ezekből néhány megtalálható gyűjteményünkben.

92 Időrendben haladva egy csodálatos, reprezentatív albumról essék szó. Az album belső színes akvarellje a Jáki kápolnát ábrázoló előlapján a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum tisztviselőinek ajánlásával és aláírásával olvashatjuk a következő szöveget: „Méltóságos kutasi Radisics György ministeri tanácsos úr a m. kir. Mezőgazdasági Múzeum igazgatójának, őszinte ragaszkodásunk, nagyrabecsülésünk és hálánk jeléül".

93 Nyilvánvaló, hogy az igazgató számára készült a zöld bőrkötésű,

94 aranyozott vágású album, amely 36 darab felvételt tartalmaz a múzeum 1911 és 1918 közötti éveiből, amikor Radisics volt a múzeum főigazgatója. Ezeken a kitűnő minőségű fotográfiákon már a véglegesen felépített Vajdahunyadvár külső felvételei is láthatók. Valószínűleg először készültek felvételek múzeumi dolgozószo84 MMgMA IX.914/379. 85 MMgMA IX.914/380. 86 MMgMA IX.914/380. 87 MMgMA IX./914/380. 88 MMgMA VII./9929. 89 Szakács Margit: A magyarországi fényképészek és fényképészműtermek (1840-1920). In: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1983. 27. (A továbbiakban Szakács M.: A magyarországi fényképészek) 90 Lugosi Lugo László: Klösz György 1844-1913 Fényképek. Bp. 2001. 14. (A továbbiakban Lugosi Lugo L.: Klösz György.) 91 Uo. 253. 91 MMgMA VII./1383-1394. 93 MMgMA VII./10.414. 94 MMgMA IX.66/1919. (A jelzet megadásáért köszönettel tartozom Rostás Péternek)