Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

GYŰJTEMÉNYEK - Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története

Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története TAKÁTS ROZSA A történeti iratok gyűjtését és bemutatását már a múzeum alapításakor fontosnak tekintették, annak ellenére, hogy az intézmény ekkor még a mezőgazdaság aktuális állapotát szándékozott tükrözni. Főként egykorú fényképek, grafikonok, statisztikák, térképek, rendeletek és összefoglaló jelentések tették szemléletesebbé a tárlatokat, de több kiállítási osztályon szerepeltek történelmi dokumentumok is (ménesbirtokok, uradalmak, szakoktatás, munkásügy témában). Valójában a „Gazdaságtörténelmi kiállítás" mutatta be a múltat, s ezért legnagyobb számban itt helyezték el a régebbi korok iratait. Az iratajándékozások, iratvételek is ezt az osztályt gyarapították, tehát a most bemutatott gyűjtemény alapjának ezt tekinthetjük. Főként az 1960-as évek közepétől váltak gyakorivá a mezőgazdasági ágazatok történeti fejlődését, az agrármúlt nagyjainak munkásságát bemutató tárlatok, s ezek a többihez képest jelentősebb mennyiségű dokumentumot építettek be a forgatókönyvükbe. Majd megjelentek az önálló könyv-, plakát-, képeslap-, borcímke- és exlibris-kiállítások is. Ezek feltétele már a háttérben működő, dokumentum jellegű gyűjteménytárak megléte volt, melyek lehetőséget teremtettek a tematikus válogatásra. A III. Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye ma 9477 leltári tételszám alatt 48 565 darabdokumentumot tartalmaz. A MÚZEUMALAPÍTÁS KORÁBAN FOLYTATOTT GYŰJTÉS. A TÖRZSANYAG EREDETE A millenniumi kiállítás bezárulása után, 1896 végén a jelentős mezőgazdasági kiállítók felajánlottak anyagukból a leendő múzeum céljára, amelynek 1896. és 1897. évi iktatott iratai között több adat található a millenniumi kiállításból származó adományokról. így a Nógrád megyei Gazdasági Egyesület, valamint a Berettyói Ármentesítő Társaság ajándékozásáról (utóbbi például nagyon sok vízrendezési térképet, folyószakasz-szabályozási tervet, hossz- és keresztmetszeti szelvényeket adott).

1 A Gazdasági Egyesületek Ezredéves Kiállítási Irodája 1896. december 9-én küldte meg az ország más-más vidékén működő egyesületek összes átengedett tárgyának listáját. Az itt írtak szerint „örömmel vette tudomásul, hogy a földművelésügyi m. kir. miniszter úr az ezredéves kiállítás alkalmát egy gazdasági múzeum megalapítására kívánja felhasználni, s e hazafias terv kiviteléhez saját részéről a 1 MMgMA IX. Múzeum Dokumentációs Gyűjtemény - Történeti irattár (A továbbiakban csak az iktatószámokat közöljük): 15/a.; 21.; 22.; 28.; 30.; 42.; 47/1896. ikt. sz.