Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
GYŰJTEMÉNYEK - Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története
legnagyobb készséggel hozzájárul". A listában 39 térkép, grafikon és kimutatás, 58 darab fénykép jelenti a számunkra most érdekes dokumentumtípusokat. 2 Ezek egy részét tulajdonul, másik részét letétbe adták az adományozók. A Gazdaságtörténelmi Osztály (kiállítás) 1897-1933 Az 1897-től látogatható „múzeumi osztályok" között a gazdaságtörténelmi kiállítás anyaga az ún. Bakócz-kápolnában kapott helyet, melyet az ezredéves kiállítás történelmi főcsoportja számára készült reneszánsz-barokk épület jobb oldali szárnyának közepén alakított ki Alpár Ignác. A kápolnamásolat „négyzetre szerkesztett, csegelyes, kupolás, centrális terét" Palóczy Lajos írta röviden le: „meglepő a Bakács-kápolna vörös márványfalaival, mely hű utánzata az esztergomi bazilika hasonnevű híres kápolnájának." 3 Itt két üveges szekrényben 4 régi térképeket, gazdasági utasításokat, számadásokat és kimutatásokat (Aszódról) állítottak ki, a báró Podmaniczky-család iratajándékát, és régi juhászati utasításokat (a gróf Károlyi-család ajándékaként). 5 1904-re felépült a múzeum reneszánsz-barokk épülete, és elkezdődött a végleges kiállítási terek berendezésének előkészítése. 1907. március 16-án kelt leiratában Darányi Ignác miniszter Rodiczky Jenőt 6 bízta meg a gazdaságtörténelmi osztály kialakításával. Engedélyezte a költségekre kérvényezett 5000 korona majdani elszámolását. Rodiczky javaslatára a főcsarnoki bejárattól balra lévő ún. toronyszobát jelölte ki, s elrendelte, hogy ezt a korábban könyvtári helyiségül szolgáló termet ürítsék ki. E terem bejárata fölött a „Gazd. történelem" felirat a 2005. évi helyreállító festés során került elő, és ma is látható. A Gazdaságtörténelmi Csoport teljes leltára megtalálható a múzeum iktatott iratai között. 7 Ezek túlnyomó többsége ma is megvan a gyűjteményben. A Gazdaságtörténeti Osztályt 1933-ban szüntették meg. Indoklásuk szerint az „amúgy is állandóan zárt terme külföldi látogatókat alig, belföldi látogatókat pedig csak abban az esetben érdekel, ha azok különleges kutatásokkal foglalkoznak, ezért az átszervezési tervezet értelmében a bemutatás elől elvonatik". 8 Az 1944. július 2-i bombatalálatok, és az azokat követő tűz nemcsak a tárgyakban, hanem a dokumentumokban is károkat okoztak, bár az utóbbiakban kevesebbet. A II. világháború téli ostroma alatt a Városliget belekerült a front tűzvonalába. „A muzeális értékek közvetlenül az ostrom után, a lövedékek ütötte 17 kisebbnagyobb résen keresztül váltak a környéken megforduló kétes elemek martalékává", 9 így a múzeum millenniumkor megalapozott eredeti gyűjteményeiben pótolhatatlan hiányok keletkeztek. 2 MMgMA IX. 56/1896. ikt. sz. 3 Budapest és környéke. Baedekerszerű útmutató ... Az „Ezredévi kiállítást" tárgyaló függelékkel. írta: Palóczy Lipót áll. főreálisk. tanár. Lampel Róbert K. Bp. 1896 4 Bálás Árpád: A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum. In: Köztelek, 1897. dec. 25. 1809-1811. 5 Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban. Bp. 1897. 6 Rodiczky Jenő (1844-191S), gazdasági szakíró. Életrajzát 1. Matolcsi János: Rodiczky Jenő. In: Magyar agrártörténeti életrajzok, Szerk. Für Lajos és Pintér János, I— III. köt., 1987-1989. (A továbbiakban: Agrártörténeti életrajzok) III. köt., 70-75. 7 MMgMA IX. 407/1907. ikt. sz. és IX. ad 745/1907.; ad 1860/1907. ikt. sz. 8 Hévey László: Emlékirat a m. kir. Mezőgazdasági Múzeum múltjáról, feladatáról és jövő hivatásáról. (Kézirat) írta: Hévey László dr. egyetemi tanársegéd. Kísérletügyi Közlemények, XL. kötet, Jubileumi szám, 1937. 261-281. 9 Takács Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rövid története. Bp. 1967. Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 19. szám. 17.
