Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Szatmári Sarolta: A lótenyésztés és a lósport bemutatása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

A lótenyésztés és a lósport bemutatása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban SZATMÁRI SAROLTA A ló és az ember kapcsolatának sok ezer éves története az emberiség kultúrtörténetének fontos, a különböző korszakok társadalmi, politikai története által meghatározott része, s e hosszú folyamat során bizonyos időszakokban és területeken különös jelentőséggel bírt. A közlekedés, a harc, a munka volt az elsődleges kapcsolat, majd a verseny és a sport, amely napjainkig varázslatos vonzerejét adja a ló és ember viszonyának. A „magyar - lovas nemzet", vallja Petőfi Sándor is, s ha áttekintjük a magyar történelem évszázadait, a lovak jelentőségét és szerepét is végig nyomon követhetjük. A honfoglaló magyarság hosszú vándorútját lovon tette meg, a kisgyermek előbb tudott lovagolni, mint járni. Vezéreink lovas sírjaiban ugyan csak jelképes volt a ló eltemetése, de szerszámzata díszesebb volt, mint az emberé. A lóval való kapcsolat minden más állattal szemben szoros testi kapcsolat volt. A szállító, harcba kísérő, tápláló állatot mindenek felett meg kellett becsülni, amit a földet szerző honfoglaló magyarság mitológiájában talán a „fehér ló" mondája bizonyít leginkább. Múzeumunk gyűjteményének kezdeteit a 19. század közepén rakta le az Országos Mezőgazdasági Egyesület, amely gazdag anyagával alkalmas volt arra, hogy a megszűnő millenniumi kiállítás épületében bemutatkozzon. 1897. szeptember 12-én nyíló kiállításával az időközben megalapított Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum mutatkozott be,

1 itt szerepelt ifj. Vastagh György 150 szobra és Palik Béla 27 festménye. Ettől kezdve állandó, időszaki és vándorkiállítások sora foglalkozott a lótenyésztéssel és a ló szerepével az ember életében. ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK Az első állandó kiállítás az ún. 39-es teremben (a mai könyvtár és főigazgatói iroda, valamint az aula két oldalán) a magyar királyi állami birtokok emlékét mutatta be. Mezőhegyes, Bábolna, Fogaras és Kisbér komplex bemutatása során az alapgyűjtemény fontos részét jelentő ifj. Vastagh György-szobrok segítségével mutatták be a híres törzsméneket, anyakancákat, s azok leszármazási tábláit, grafikonokat, törzskönyveket. Bábolna és Kisbér esetében különleges látványt jelentettek a mén- és csikóistállók kifutóval ellátott makettjei.

2 A fényképeken, maketteken kívül a szobrok listái is fennmaradtak 1898-ból.

3 1 Előzetes tájékoztató a Gazdasági Múzeumban 1987. írta, Balázs Árpád, (az 1987. szeptember 12-én nyílt kiállításról) 2 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szak-katalógusa. 1899. 3 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. (A továbbiakban: MMgMA) IX. 917/2.