Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Szatmári Sarolta: A lótenyésztés és a lósport bemutatása a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

Az 1899-es bezárás és kiköltözés után a Kerepesi út 72. alatt megnyíló kiállításból sem hiányozhattak a lovak. A dokumentumok szerint a megalakult országos gyűjtőkörű múzeum gyűjteményét főúri családok, ménesek, uradalmak gyarapították.

4 Az 1900. évi párizsi kiállítás anyagának gyűjtőhelye volt a múzeum, és a kiállításon szobraival is részt vett.

5 A minisztérium ajándékozási mozgalmat indított 1900-ban, és köriratot adott ki a múzeum és könyvtára gyűjteményének kiegészítésére.

6 A gyűjteményanyag a ménesbirtok értékes okleveleivel, érmeivel is gazdagodott.

7 A szilárd múzeumépület 1904-re a kiállító részek vonatkozásában csaknem készen volt, így logikus, hogy Simay Lajos asztalossal már készíttetik az új kiállításba való vitrinasztalokat, vitrinszekrényeket,

8 valamint elkészülnek a tervek a múzeum belső berendezéséről és az egyes szakosztályok elhelyezéséről is.

9 1907-ben a kisbéri ménesbirtok meg is kezdi tárgyainak elküldését.

10 A magyar királyi állami ménesek által kiállításon nyert érmeknek a Nemzeti Múzeumból a Mezőgazdasági Múzeumba történő áthelyezéséről is intézkednek.

11 Elkészült az 1907. év új, állandó kiállításainak, és a múzeum ünnepi megnyitásának programja.

12 A kiállítást, amelynek elkészítésére alig több mint két hónap állt rendelkezésre, június 9-én maga Ferenc József magyar király és császár nyitotta meg. A Saárossy-Kapeller Ferenc vezette új múzeum lótenyésztési osztályát Szapáry Péter gróf, miniszteri tanácsos irányította. Az új kiállításhoz készült kis ismertetőben nincs kép, csak alaprajz. Ebből kiderül, hogy a kiállítás az emeleten, a reneszánsz épületben volt.

13 Az állami ménesbirtokok bemutatását Deininger Imre udvari tanácsos, jószágigazgató, a lótenyésztésit Szapáry Péter miniszteri tanácsos intézte. A múzeum berendezési szakleltárában, amely 1909-ben készült, a lótenyésztési osztály teljes anyagát megörökítették.

14 Az 1-5. szekrényekben a Vastagh György szobrászművész által készített kisbéri, mezőhegyesi, bábolnai, fogarasi, előszállási ménesekből származó legfontosabb mének és kancák szobrai, valamint fényképei voltak. A 6. számú „falon" Juszkó Béla hortobágyi festménye, alatta fényképek, valamint egy dombormű volt látható, amelyen Ferenc József Kozma Ferencet, a lótenyésztés akkori vezetőjét, miniszteri tanácsossá nevezte ki. A 7. fülkében Buttner Helénnek a leghíresebb kisbéri lovakról készített 8 festménye volt elhelyezve. Cambuscan, Kincsem apja, a legjelesebb fedezőmén, Buccaneer, valamint a híres Osztreger, Buonavista, Verneuil, de szerepelt Kincsem, Kisbér számos képe is. A 8. fülkében Buttner Helén képei a híres mezőhegyesi ménekről, statisztikai adatok és törzskönyvek, a 9. fülkében a bábolnai arab lovakról készült festmények, fényképek és adatok, a 10. fülkében Conversano, Maestoso törzsménekről a fogarasi 4 MMgMA IX. 1896. X. 24. Ikt. sz. 22. József főherceg; 1896. XI. 10. Ikt. sz. 42. Frigyes főherceg és a Károlyi grófok 5 MMgMA IX. 1898. Iksz: 1015. FM. 3535. elm. IV/3. h MMgMA IX. 1900. sz. FM 16830/1900. körirat valamennyi törvényhatóságnak a múzeum könyvtára és gyűjteményei kiegészítésévre. 1903. III. 205. FM. 1903. március 14. A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia és tanintézetek felszólíttatnak, hogy a múzeum részére gyűjteménytárgyakat küldjenek. 7 MMgMA IX. 1903. 417. FM. 1903. május 16. A Ménesbirtokok és Gödöllő kiállítások alkalmával odaítélt érmek és díszoklevelek. 8 MMgMA IX. 1905. 568. A gazdaságtörténeti osztályrészére. 9 MMgMA IX. 1906. 585. 796/1906. 10 MMgMA IX. 1907.778, " MMgMA IX. 1907. 1339. 12 MMgMA IX. 1907. VI. 14. 1503. 13 Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Bp. 1907. 8., 15. 14 MMgMA IX. 971/156. és 971/157.