Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása FEHÉR GYÖRGY Budapest turisztikailag egyik legkedveltebb helyén, a Városligetben található a Vajdahunyadvár figyelmet felkeltő épületegyüttese, falai között pedig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Európában egyedülállóan gazdag gyűjteménye. A 2007ben 100 esztendős épület és a 111 éves Magyar Mezőgazdasági Múzeum története az idők folyamán elválaszthatatlanul összekapcsolódott. A múzeum egy évtizednyi „otthontalanság" után megtalálta méltó helyét a Vajdahunyadvárban, hogy azóta közösen állítsanak emléket a magyar építészetnek és a honi mezőgazdaságnak egyaránt. A MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁS Az 1851. évi londoni és az 1867. évi párizsi világkiállítások sikerét látva Európa több országában megpróbálták azokat utánozni. A szervezők a széles tárgykört felölelő bemutatókon szórakoztatni és egyben tanítani akarták a látogatókat. Magyarországon a mezőgazdasági termelésben érdekelt gazdálkodók és szervezeteik egyre nagyobb rendszerességgel szakvásárokon és kiállításokon mutatták be termékeiket. Országos visszhangot váltott ki 1871-ben a Kőbányai Sertéshizlaló Társaság által szervezett szakmai seregszemle.

1 A polgári forradalom után, de még hangsúlyosabban a kiegyezést követően mind gyakrabban merült fel az igény, hogy a bemutatás és az ismeretátadás céljaira múzeumot, pontosabban gazdasági múzeumot hozzanak létre. Ezért kezdeményezte a legnagyobb befolyással bíró mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet, az OMGE titkára, Korizmics László, a magyar nyelvű gazdasági szakújságírás kiemelkedő személyisége egy alapító bizottság felállítását. A grémium 1871-ben elkészítette és benyújtotta alapítási javaslatát a földművelési, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak, amelyben külföldi példákra és sikeres hazai kezdeményezésekre hivatkozva szorgalmazta az elképzelés megvalósítását.

2 Ez azonban egyre váratott magára, miközben minden szakmai fórum kiállt az elképzelés mellett. Az egyik legtekintélyesebb gazdasági szaklap, a Köztelek egyik 1891-ben született írásában a leendő intézmény előtt álló sokrétű feladatokat is felsorolva követelte annak megteremtését. „A magyar mezőgazdaságnak nincsen olyan gyűjteménye, ahol speciális, a nyugati európai államoktól elütő viszonyaink, az egyes termelési ágak, vidékeink számos különlegességei egybegyűjtve és állandóan bemutatva volnának úgy a gazdaközönségnek okulása miatt, mint a külföld 1 S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896-1956. Bp. 1956. 1. 2 Uo. 27-28.