Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fehér György: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása és új épületének átadása

számára, terményeink forgalmának élénkítése, megkönnyítése céljából."

3 Az írás megszületésében minden bizonnyal közrejátszott, hogy ebben az esztendőben bezárta kapuit az OMGE székházában a Köztelken az 1870-es évek eleje óta látogatható, több termet elfoglaló, és a mezőgazdaság 19 szakágát bemutató kiállítás. Az 1873-as és 1878-as világkiállítások anyagát tartalmazó gyűjtemény azonban nem veszett el, mert Bálás Árpád, az óvári akadémia akkori igazgatója megbízást kapott a tárgyak biztonságos elhelyezésére.

4 A múzeum alapításában kétségkívül döntő fordulatot hozott az 1896. évi millenniumi kiállítás minden képzeletet felülmúló sikere. Elsősorban a Kárpát-medencei magyarság szellemi kultúráját, anyagi javait bemutató több hónapos, rendkívül látványos kiállítás különböző pavilonjaiban, valamint a szabadtéren helyet kaptak az ősfoglalkozásokat reprezentáló tárgyi eszközök mellett a korszerű nagyüzemek termékei, a gazdálkodás modern gépei. A mezőgazdaság számára épített 4200 négyzetméter alapterületű csarnok mellett tematikus (tejgazdaság, szőlészet) kiállítóhelyek és magánkiállítók tárgyai is gazdagították a látnivalókat.

5 A millenniumi „városrész" kétségkívül legnagyobb közönségsikert aratott szenzációját az ország történelmét bemutató, ún. Történelmi Főcsoport épületegyüttese, az Alpár Ignác elképzelése szerint felépült „Vajdahunyad-vára" jelentette. Az eredeti elképzelések szerint az épületegyüttest az ezredévi kiállítás bezárása után lebontották volna, ezért az épületet alapok nélkül, fából, vászonból, gipszből és egyéb nem időtálló anyagból készítették. A siker felülírta az eredeti elképzelést, és az illetékesek már további hasznosításáról gondolkodtak. A lehetséges alternatívák között szóba került a gazdasági múzeum neve is. A kiegyezés után rohamosan kapitalizálódó, mind nagyobb piaci kihívás előtt álló mezőgazdasági termelők számára létfontosságúvá vált a korszerű gazdálkodási ismeretek minél gyorsabb és hatékonyabb elsajátítása. A korabeli földművelési kormányzat, élén az 1895 óta miniszteri székben ülő Darányi Ignáccal támogatta a külföldön is elfogadott gyakorlatot. Ennek lényege a gazdálkodási ismeretanyag többszintű oktatása, aminek egyik színhelye a múzeum. A miniszter 1896 elején a képviselőházban elmondott egyik felszólalásában avatta be képviselőtársait ilyen irányú terveibe.

6 Az említett millenniumi kiállítás sikere felgyorsította az eseményeket. 1896 júniusában Darányi az OMGE-nek küldött leiratában lényegében intézkedett a múzeum alapításáról, és annak helyszínét is kijelölte. „Budapesten gazdasági múzeumnak létesítését elhatározván, ennek kiinduló pontjául az ezredéves kiállítás nyújt jelenleg legkedvezőbb alkalmat, minthogy tanügyi és gazdasági szempontból egyaránt számos oly becses tárgyaknak a múzeum részére való biztosítása ez idő szerint legcélszerűbben lenne eszközölhető."

7 - olvasható 1896. június 20-án kelt levelében. Ebben a miniszter megnevezte a „múzeum-előkészítő bizottságot", és vezetésével Bálás Árpádot bízta meg.

8 3 Köztelek, 1891. X. 17. Idézi: S. Szabó F. A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum i. m. 33. 4 Gazdasági Lapok, 1891. XII. 13. 609.; S. Szabó F.: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum i. m. 30-32.; Takács Imre: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története. Bp. 1959. 3-4. 5 S. Szabó F: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum i. m. 42. 6 Fehér György (szerk.); Darányi Ignác. Válogatott dokumentumok. Bp. 1999. 63. 7 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára (A továbbiakban: MMgMA) IX. 867/12. 8 S. Szabó F: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum i. m. 47.; Takács I.: A Mezőgazdasági Múzeum rövid története i. m. 5.