Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Korkes Zsuzsa: Rozmaring a magyarországi paraszti ünnepnapokban

Bey the András 1595-ben megjelent füveskönyvében a rozmaring külső és belső hasznáról írottakat gyakorlatilag szó szerint vette át Meliustól.

11 Lippai János a XVII. század közepén megjelent Posoni kert című könyvében már mint ismert növényt említi a rozmaringot, melyet főként ételeket ízesítő fűszerként és orvosságnak használtak. Főzetét étvágytalanság, gutaütés, reszketés ellen itták. Lippai szerint: „Rozmaringos bor igen jó a főfájás ellen. Pestis idején rozmaringból füstöt csinálni elűzi a dögletes eget. A nehézség ellen, álmosbetegség ellen, gutaütés, reszketés, érezhetetlenség ellen igen hasznos, ha borban vagy vízben megfőzik és azt isszák éhomra.'"

2 1669-ben jelent meg Nadányi János fordításában Antoine Mizald francia természettudós műve a Kerti dolgoknak leírása címmel, melynek egyik fejezete „Az Orvos kertnek harmadik mezeje, melyben vadnak egynehány szagos füvek, tizenegy ágyban". A X. ágynál beszél a rozmaringról és annak orvosi hasznairól. „A patikákban és mezőkben rozmarinnak híjják azt, amit mások libanotisnak, én penig lugasos és koronás [fűnek], melynek szaga, mint a gyanta, vagy tömjén, oly kedves, oly gyönyörűséges, hogy az elbágyadtakat mindjárt megújíthassa, füsti a főből való csepegést és horutot megállítja, s főzelékje a sárgaságot gyógyítja." A rozmaring füstje a pestises házat kitisztítja, olaja vagy pedig főzete különböző betegségek orvoslására alkalmas. Igen nagy népszerűségre tett szert Európában a rozmaringszesz, a Magyar Királyné Vize (Aqua Regináé Hungáriáé)

13

, melyet a XVII. és XVIII. század folyamán gyakran emlegetnek a külföldi, kivált francia gyógyszerészeti munkák, melyek Erzsébet magyar királynéra vezetik vissza eredetét. Weszprémi István, a hírneves debreceni orvos 1795-ben kiadott művében adta közre a Magyar Királyné Vize történetét és legendáját. Arra a következtetésre jutott, hogy a víz eredete Nagy Lajos király anyjához, Erzsébethez fűződik, aki időskorában köszvényben szenvedett. Almában egy angyal jelent meg, aki elmondta a gyógyító víz készítésének módját, amely megszabadította őt fájdalmaitól.

14 A víz összetétele a következő volt: „Végy Lombikon leeresztett és megtisztált Egett-bort három annyit. Rozmarint levelestől és virágostól együtt két annyit. Tedd valamely edénybe, fellyül zárd jól bé és tartsd meleg helyen 50 órákig, aztán lombikon által botsásd le, ebből minden hétenn egyszer reggelenként ételben vagy italban végy be eggy drakmányit, avagy köntinget, reggel pedig ortzádat és sérelmes tetemeidet mosd jól meg minden napon." Ez tulajdonképpen nem volt más, mint rozmaringgal fűszerezett törköly. A XVII. században a rozmaringon kívül más növények, elsősorban citrom és narancs olaját keverik az egyre tisztább alkoholba. A XVIII. század második felében a kölnivíz vált egyre népszerűbbé, amely a rozmaringolajon kívül rózsaolajat és egy " BEYTHE A. 1595. 81-82. n RAPAICS R. 1932. 204. 13 RAPAICS R. 1932. 200., 204. 14 NADÁNYI J. 1987. 181-182.