Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig

Az 1954-ben létrehozott Állatgyógyászati Oltóanyag-ellenőrző Intézet felügyelte a Phylaxia Állami Oltóanyag-termelő Intézet és az Állami Vakcinatermelő Vállalat tevékenységét. A baromfibetegségek laboratóriumi kórmegállapítását az állat-egészségügyi intézetekben végezték.

60 A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző baromfibetegségek leküzdését az MT- és FM-rendeletek alapján tett intézkedések segítették elő. A baromfipestis visszaszorításáról a 102800/1947. FM sz. rendelet szólt. A baromfipestis elleni védőoltást szabályozta a 15026/1949. (224) FM sz. rendelet, a 8624/74/1949. és a 8644/894-1951. FM sz. körrendelet. (Az FM sz. körrendeleteket később FM-utasításnak nevezték). A 8644-295/1950. FM sz. körrendelet a baromfipestis elleni gócoltásokról intézkedett. A betegség újbóli elterjedésének megakadályozására adták ki a 8650/111/1951. FM sz. körrendeletet.

61 A II. világháború pusztításait követően 1947-ben már 20 keltetőközpont működött hazánkban. Az 1949-ben alakult Baromfitenyésztő Nemzeti Vállalat megalakulásakor 29, 1950-ben már 30 keltetőállomást irányított. Az államilag ellenőrzött törzstenyészetek megmaradt állományaiból összegyűjtött tenyésztojásokat a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet keltette, és keltetőüzeme látta el az 1950-es években a termelőszövetkezeteket kiváló termelő- és fejlődőképességű baromfifajtákkal. A törzskönyvezett tyúkok tojásait folyamatos ellenőrzés mellett, egyenletesen, nagy teljesítményű tojásosztályozó géppel keltették. A keltetőgépek tartását és használatát a 34.400/1947. FM sz. rendelet szabályozta. A nagy kapacitású villany-légfűtésű keltetőgépek 1954-ben 12,3 millió csibét és 0,5 millió vízibaromfit keltettek ki. A 34400/1947. FM sz. rendelettel a baromfikeltető gépek állat-egészségügyi ellenőrzését a miniszter a járási állatorvosok feladatává tette. A 8500 (ált.) 2321/1951. FM sz. körrendelet alapján a baromfitífusztól mentes törzsállományok kialakítása céljából, a vérvizsgálat szerint min. 98%-ban negatív állományok tojásait külön gépekben kellett keltetni, s a kikelt csibéket külön telepeken felnevelni. A baromfikeltető üzemek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos állategészségügyi előírások az 1959. évi MÉM értesítő 45. számában jelentek meg.

62 A baromfiipar állatorvosai a 67/1953. (MÉ. 25.) FM-Élip. M-BM sz. együttes rendelet apján a HÁESZ szervezetébe, az ÉM irányítása alá kerültek. A baromfiipari üzemek élelmezés-egészségügyi szabályzatát a 88/1956. ÉM sz. utasítással adták ki. A 178/1958. Élm. M sz. utasítás alapján megalakult a BÁESZ, amely állat-egészségügyi szempontból a baromfiipar üzemeit és a BMV baromfitelepeit felügyelte.

63 60 SCHWANNER J. 1952. 318-319. A 175/1951. (IX. 22.) MT sz. rendelet és a végrehajtására kiadott 18107/1951. (XI. 17.) FM sz. rendelet az állat-egészségügyi intézetekről is szólt. " SCHWANNER J. 1952. 233-235. 169-180. SCHWANNER J. 1952. A 8695/111-1952. FM sz. körrendelet a húsvizsgáló laboratóriumokat sorolta fel. NAGY 1.1954. 421. A baromfiforgalommal kapcsolatos állat-egészségügyi igazolványokról a 10/1954. FM sz. utasítás rendelkezett. "

2 MARTHA ZS. 1960.40. 41. 43. SZALAY I. 1997. 548. 49. 79. SCHWANNER J. 1952. 322-323. 63 TIMKÓ 1.1953. 312-323. 1956. 211-213. 1960. 248-249.