Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig

A baromfipestissel fertőzött, ellenőrizetlenül piacra és átvevőhelyekre vitt baromfi kezdetben számos járványgócot hozott létre. A kivitelre szánt baromfi üzletszerű vágására szolgáló vágóhelyek engedélyezését a 187400/1949. FM sz. rendelet szabályozta. A piaci és utcai élelmiszer-árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 2/1952. (II. 16.) EüM. sz. rendelet alapján vágott baromfit stb. csak szakértői vizsgálat után és a vizsgáló szerv engedélyével volt szabad forgalomba hozni.

64 Az ember egészségét is veszélyeztető kórokozók előfordulásának lehetőségét a 100.400/1938. FM sz. rendelet alapján, a levágott bontatlan baromfiak szigorú külső, és szükség esetén boncolással történő belső vizsgálatával állapították meg. A fertőzőképes elváltozott szerveket vagy akár az egész testet elvonták a közfogyasztástól. Mivel a beleket egy kis nyíláson át ki szokták húzni, a többi belső szerv vizsgálata céljából a hasüregi tükrözést, a laparoszkópiát javasolták, de a módszer nem bizonyult gyakorlatiasnak. (2. kép) A bontatlan baromfi húsvizsgálatának gyakorlatát Ballá László 1956. Húshygiéne. ATE-ÁTK (Budapest) jegyzetében írta le.

65 A bakteriológiai élelmiszer-vizsgálatokat a 8-695/111-1951. FM sz. körrendelet alapján létesített húsvizsgáló laboratóriumok és az állat-egészségügyi intézetek végezték. Az élelmiszerek bomlását (rothadását, erjedését, avasodását) előidéző mikroorganizmusok, az ún. rontócsírák számát akkoriban antibiotikumokkal, kémiai és sugárfertőtlenítő szerekkel csökkentették.

66 A baromfiipar higiénikusainak feladatköre a tojáshigiéniával is kibővült. A gyakorló állatorvosok szaktanácsainak, valamint a szennyezett tojások csökkent áron való átvételének hatására javult a tojástermelés higiéniája. A tiszta tojásokat rendszeresen tisztogatott és almozott tojófészkekből kellett tiszta kézzel összeszedni, majd sötét és hűvös helyen tárolni.

67 Tojáslét és tojásport a törött és főleg a „folyós", gyakran erősen szennyezett tojásokból készítettek, amelyeket pasztőrözéssel fertőtlenítettek. A tojáspor előállítását megelőző pasztőrözés 72 °C-on a tojás eredeti összes csíraszámát hatékonyan (1%-ra) csökkentette.

68 M SCHWANNER J. 1952. 111-146. ZSIGMOND L.-HORVÁTH GY. 1957. 318-326. tó SEVER L. - SZAKÁL S. 1957.125-126. 1958. 54-56. CSISZÁR V. 1959. 192-196. w KÁDÁR T.-NYIREDY I. 1959. 338-340. ERDÉSZ S. 1964. 65-68. "

7 SCHNEIDER L.-PERLAKI M.-SZAKÁL S. 1959. 295. CSISZÁR V. 1960.1-3. GYÖRGY GY. 1965. 447. " CSISZÁR V. 1952. 14-17. TÓTH-BARANYI I. 1954. 9-10. 1957. 323-371.