Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Dobszay Tamás: A jobbágyfelszabadítás, a jogkiterjesztés és a paraszti politikai jogok kapcsolata Kossuth publicisztikájában (1841-1844)

ban részesített városok segítségével a megyei „liberális minoritás ki fogja vinni második lépésül a községek megyékbeni képviseletét; ezen községi képviselők pedig a megyei individualitások liberális minoritásával harmadik lépésül ki fogják vinni a népképviseletet".

17 A JOGKITERJESZTÉS DEMOKRATIKUS MÉRTÉKE Az eddig elhangzott, hivatkozott nézeteivel Kossuth csak annyiban tűnik ki a liberális mozgalom egészéből, hogy azokat határozottabban és nagyobb visszhangot kiváltva tudta képviselni. Viszont még a reformellenzék soraiban is úttörő szerepet vállalt azzal, hogy elsők közt vetette fel a szélesebb néprétegek, sőt a legszélesebb kör politikai jogainak megadását. Mint az utolsó rendi országgyűlésen a szabad királyi városok ügyében mondott beszéde mutatja, legkésőbb 1847-re, valójában, mint megnyilatkozásai sejtetik, már a negyvenes évek derekán, a kortársak túlnyomó többségével szemben Kossuth elvben nem zárta ki az általános választójogot sem. Amikor Kossuth az igen széles kört a politikában szereppel felruházó, országosan egységes polgárjog és a cenzusos városi választójog tényleges súlyának megteremtése mellett síkraszállt,

18 hangsúlyozta azt is, hogy ez a választójog nemcsak az országos képviseletre vonatkozna, hanem ennek alapján állna fel a helyi önkormányzat is: „mi a szabad királyi városokban nemcsak az országgyűlési követeket kívánjuk az egész polgárság egyenes befolyásával választatni, hanem egy polgár-testületet is, mely a mostani úgynevezett választópolgárságnál sokkal számosabb tagokból állva s a polgárok összessége által választva a várost minden ügyekben törvényhatóságilag képviselje, mint ilyen, egészen legyen az, mi a közgyűlés a megyékben." Másutt így fogalmaz: „az országgyűlési követeken kívül még a városi képviselőknek is az összes polgárság által kell választatniuk." A mintát egyértelműen a nagy parasztkommunitások belső viszonyai adták. Ezekben az igazgatási szervezet sokban már a szabad királyi városokéra emlékeztetett, de 1836 óta - a községi választásokról 1833-35-ben lefolytatott eredményes országgyűlési viták nyomán elvben legalábbis - a beligazgatásban képviselet útján történő részvétel a házas zsellérek körének szintjéig mindenkinek biztosítva volt.

19 Az általa oly sokszor hivatkozott mezővárosok (Kecskemét, Nagykőrös, Sárospatak, Nyíregyháza stb.) szemben a királyi városokkal - gyakorlatilag az egész népességnek megadták 17 Kossuth beszéde az 1844. augusztus 27-i közgyűlésen. In Pajkossy Gábor (szerk.): „Nemzeti újjászületés." Válogatás Kossuth Lajos írásaiból és beszédeiből. Budapest, 2002., SZABAD, 1977. 82. DOBSZAY, 49. 18 Census PH. 1843. 237. sz. "Városi polgárjog. PH. 1841. nov. 20. 93 sz. Kossuth Lajos iratai. XII. 210-211. Városi belszerkezet. PH. 1841. november 10. (90. sz.) uo. 209. Szabadka körlevele. PH. 1842.160. sz. uo. 334-335. Városi belszerkezet. PH. 1842. 161. sz. uo. 344-345. Még egy szó a sz. kir. városokról. PH. 1842.165. sz. uo. 248-249. Különösen: Választási rendszer városokban. PH. 1841. nov. 24. (94. sz.) Uo. 214.