Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása

2. Hódmezővásárhely - Csomorkány, Csomorkány középkori mezőváros Témafelelős: Béres Mária (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Szeged). Az Árpád-kori előzményekkel bíró, elpusztult késő középkori mezőváros templomát és temetőjét Béres Mária tárta fel 1991-1997-ben.

10 Béres Mária a középkori település szerkezetét és az egykori mederépítési munkálatok nyomait térképek és légifotók segítségével elemezte, továbbá összefoglaló településtörténeti tanulmányt készített a vidék Árpád-kori településhálózatáról, de településásatás még nem történt.

11 A téma kutatásába később kapcsolódott be Kelemen Éva geográfus, aki elvégezte a templom építőanyagának kőzettani vizsgálatait, majd diplomadolgozatában a középkori település tájtörténeti és tájökológiai elemzésével foglalkozott.

12 A továbbiakban szükséges lenne a kutatásokat környezetrégészeti, paleoökológiai helyszíni mintavétellel kiegészíteni és a településszerkezeti rekonstrukciót elkészíteni. 3-4. Perkáta - Kőhalmi-dűlő, Nagyperkáta középkori falu és Perkáta - Nyúli-dűlő, Kisperkáta középkori falu Témafelelős: Hatházi Gábor (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma). A mai Perkátán (Fejér megye), a Kőhalmi-dűlőben, egy Árpád-kori falu helyén létesült XIII-XIV. századi kun falu, Perkáta temetőjében és a település területén Hatházi Gábor vezetett ásatást 1986-1991 között. Ugyanő régészeti terepbejárásokra alapozva megírta Perkáta és a Fejér megyei Hantos-szék középkori településtörténetét.

13 Perkáta község teljes régészeti topográfiájának ismeretében azonosította az említett lelőhely közelében, a Hosszú- és Kereklaposi-dűlőben lévő XV-XVI. századi települést Nagyperkáta ekkori településhelyével, valamint a Nyúli-dűlőben található - szintén Árpád-kori előzményekkel bíró XV-XVI. századi települést Kisperkátával. Hatházi Gábor településtörténeti kutatásai környezeti szempontból is más megvilágításba helyezik a Mezőföld középkori viszonyait, mint amit az eddigi történeti kutatás vallott. Ugyancsak fontos eredménye a vidék kun betelepítésének korábbi keltezése, valamint az Árpád-kori és a késő középkori településhálózat összevetése. A Perkátán jelen pályázat keretében 1999 óta folyó környezettörténeti kutatások mindegyik ismert késő középkori faluhelyet megcélozták. Hatházi Gábor régészeti topográfiai tapasztalataira támaszkodva régészeti geológiai bejárást végeztünk a talajfúrások helyének kijelölése végett. 2002-ben Sümegi Pál (Szegedi Tudományegyetem) irányításával négy helyen végezték el a környezettörténeti fúrásokat. A talajminták üledékföldtani, pollenanalitikai vizsgá10 BÉRES M. 2000. 11 BÉRES M. 1998. 12 KELEMEN É. 1999a.; KELEMEN É. 1999b.; KELEMEN É.-FAZEKAS I. 2000. 13 HATHÁZI G. 1987.; HATHÁZI G. 1996.