Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Pálóczi Horváth András: Középkori települések környezettörténeti kutatása
lata a Szegedi Tudományegyetemen megtörtént. Sümegi Pál paleomorfológiai és régészeti geológiai összefoglalót írt, melyben rekonstruálta a megtelepedés kori növényföldrajzi viszonyokat, a táj hasznosításának középkori módozatait és lehetőségeit. 14 2002-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a kutatási program befejezéseként tartott munkaülésre Hatházi Gábor elkészítette a perkátai középkori településtörténeti és környezettörténeti kutatások összefoglalóját. 15 5-6. Szentkirály — Templom-dűlő, Szentkirály középkori falu és Szentkirály - Velsőszentkirály, török kori falu Témafelelős: Pálóczi Horváth András (Magyar Mezőgazdasági Múzeum). Szentkirályon (Bács-Kiskun m, 1952-ig Kecskeméthez tartozó puszta, 1952 és 1987 között Lászlófalva község) 1969 és 1990 között Pálóczi Horváth András folytatott ásatásokat a Templom-dűlőben, a református templom környékén elterülő Szentkirály késő középkori elpusztult falu területén, templománál és temetőjében. 16 Az ásatások az idők folyamán mikrorégiós kutatássá fejlődtek, egyrészt mivel a mintegy 22 hektár kiterjedésű lelőhelyen a rézkortól a XVII. századig több régészeti korszak objektumai is feltárásra kerültek, másrészt a falu középkori határain belül rendszeres régészeti térképezés folyt, több korszakra kiterjedő hitelesítő ásatásokkal. így fedeztük fel Felsőszentkirályon az Olasz-dűlő határrészen a falu XVII. századi településhelyét, amelynek geodéziai felmérése és településmorfológiai elemzése megtörtént. 17 Szentkirályon a település feltárása interdiszciplináris módszerekkel folyt 1983-tól nagymértékben Takács István archeozoológus részvételének köszönhetően -, így jelentős archeozoológiai és archeobotanikai anyag került elő, amelynek feldolgozása az ásatás befejezése óta tart. Az 1985-ben feltárt kút faleleteit Szálai Gizella dolgozta fel a Duna-Tisza közi fás növényzet történetéről írott diplomamunkájában. 18 1996-ban, az ásatás eredményeiből a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett kiállításra sikerült befejezni bizonyos építészettörténeti és településszerkezeti elemzéseket, valamint az archeobotanikai anyag ökoszisztéma szerinti elemzése is elkészült (Gyulai Ferenc és Torma Andrea munkája). ,y Történeti ökológiai szempontból is fontosnak ítéljük a 408 sírós Árpád-kori és késő középkori temető egyelőre feldolgozatlan embertani leleteit (Természettudományi Múzeum Embertani Tára), amelyekből a népesség biológiai státusára, demográfiai és egészségügyi viszonyaira lehet követ" SÜMEGI P. 2002a. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. " HATHÁZI 2002. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. " PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1976b.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1986.; PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1996a. 17 PÁLÓCZI HORVÁTH A. 2002b. " SZÁLAI G. 1995. (A szakdolgozat kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárában található.) TORMA A. 1996.