Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Kríza Ildikó: Kossuth-mítosz a hazai és a környező népek folklórjában

a 48-as hősöket, majdnem úgy, ahogyan a XVIII. századi énekszerzők tették a saját korukban. A nemzeti tudat ébrentartásához példát nyújtott a Rákóczi-hagyomány, amelyet éppen úgy üldöztek a szatmári békét követő 137 évben, mint az abszolutizmus idején, mert az is a szabadságharc emlékét erősítette. Sőt a Rákóczi-induló előadása nemcsak a reformkorban volt tilos, hanem Világos után újból,

50 így a március 15-én felhangozó dallamok a Habsburg-ellenes régi szabadságharcot idéző, széles tömegek által ismert érzelmeket ébresztettek, jelképes aktualizálássá magasztosultak. A visszaemlékezések és korabeli adatok egyaránt alátámasztják, hogy a szabadságharc idején csírájában meglévő, Kossuth nevéhez kötődő folklór a XIX. század utolsó évtizedeiben teljesedett ki. A SZABADSÁGHARC ÉS A KÖZÖS ÉNEKLÉS, KÖZÖS ÉLMÉNYELBESZÉLÉS A magyar népköltészet a XIX. század közepén újjászületett, ez az új stílusú folklór, amely az énekes és prózai műfajokban egyaránt megjelent. Az új folklórnak egyik bölcsője lett a szabadságharc, mert a hosszan együtt töltött időben egyetlen kikapcsolódási lehetőséget a mesélés, éneklés nyújtott. Az új stílus kiteljesedése a szabadságharc utáni időkben zajlott le. Elemei korábbiak, de a népdalok, balladák, mesék, mondák, hírversek előadásának gyakorlata nélkül aligha lehetett volna olyan gazdag a szabadságharc folklórja. Divat lett énekelni. Divat lett közösen énekelni. Új korszak kezdődött. A szabadságharc népköltészetét általában leegyszerűsítjük az eseményekhez köthető szövegekre, de jelentősége ennél lényegesen nagyobb lehetett. Általánosításként jelenik meg a szakirodalomban az is, hogy a 48-as dalok pozitív kicsengésűek, lelkesítőek, vidámak, szemben a katonadalokkal, amelyek az elválást, a búcsúzást, a halálfélelmet éneklik meg.

51 1848 előtt, a polgárosodással együtt teret hódított a bécsi zene, ennek helyébe lépett 48 után az új stílus, és vele egyenértékűen a „magyar" zene, a magyar nóta. Bár a motívumok jelentős része - mind a dalokban, mind a prózai műfajokban - régebbi gyökerű, de a hősök neve az adott korban került a szövegbe, ezáltal újjáteremtődött. Sőt, azok a versek, amelyek Erdélyi

52 gyűjteményében név nélkül, személytelenül csak általában szóltak az elválásról, búcsúzásról, a 48 utáni változatokban konkrétan a katonaélettel kerültek kapcsolatba. A szabadságharc idején az ország különböző részéről verbuválódott több százezer katona közös életét tette emberibbé a közös éneklés és a közös élményelbeszélés. Ennek egyik feltétele, hogy hasonló módon 50 TARI L. 1998. i. m. 138. 51 Katona Imre vélekedése olvasható Ortutay-Katona i. m. 1975. 267 és 301. 52 ERDÉLYI János: Népdalok és mondák. I-IIi. (Pest, 1846-1848.) reprezentálják a szabadságharc előtti népköltészetet. Ennek segítségével lehet összehasonlítani mi az, ami népszerű volt már a reformkorban.