Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Csók Márta: A Montessori-pedagógia elmélete és gyakorlata a múzeumpedagógiában

Itt is minden csoport hozzáfért minden asztalhoz, és ott annyi ideig dolgozott, ameddig meg nem oldotta az összes feladatot. 1. asztal: állatszőrök (vadon élő és háziállatok szőrmintái) Feladat: a megismert állatok szőrmintáinak tapintással való megismerése és csoportosítása vadon élők és háziállatok szerint, szókártyák segítségével. Szókincsfejlesztés: az ismeretlenebb állatok nevei. 2. asztal: a) fakéregminták, falevelek, madártollak b) rajzlapok, zsírkréta Feladat: a madártollakat az állatszőrökhöz hasonlóan csoportosítani erdei és kerti madarak tollai szerint. Tapintással megkülönböztetni egymástól a tollakat. A csoportosítás után szókártyákkal azonosítjuk, majd ismét összekeverjük a tollakat. A falevelekkel és a fakéregmintákkal az első osztályosok foglalkozásához hasonlóan dolgozunk. Szókincsfejlesztés: az ismeretlenebb madarak, levelek nevei. 3. asztal: a) állatcsontok (szarvasmarha, szárnyasok, emlősök csigolyacsontjai) b) titokzsákok Feladat: az állatcsontokat megtapintva, megkopogtatva „megismerjük", majd az asztal közepére tesszük és folytatjuk az ismerkedést a titokzsákokkal. Itt elsősorban azok a titokzsákok szerepelnek, amelyekben zömében állatcsontok találhatók. Itt az első osztályosokhoz hasonlóan tevékenykednek a gyerekek. 4. asztal: különböző anyagok meregetése (tejtermékek: tej, kakaó, tejföl, túró, vaj, margarin, valamint legfontosabb gabonamagvaink: zab, búza, árpa) Feladat: az első osztályosokhoz hasonlóan tevékenykednek a gyerekek. Manuális munka: Ha mindenki megismert és megoldott minden feladatot, manuális munka következett. A második osztályosokkal krumplimalacot készítettünk. A hurkapálcával, szotyolával malacformává alakított krumpliállat készítése közben az alábbi ismeretekre tehettek szert a gyerekek: a krumpli, mint fontos veteménynövény milyen szerepet tölt be táplálkozásunkban? Milyen játékokat lehetne még készíteni krumpliból? Miért nem volt „szemét" régen, a hagyományos falusi társadalomban? A foglalkozás utolsó része megegyezik az első osztályosok foglalkozásának befejező részével. A szülők és a pedagógusok szíves és aktív közreműködésére itt is számíthattunk. Az első és a második osztályos gyerekekkel is igyekeztünk úgy földolgozni a fentiekben ismertetett témákat, hogy az új ismereteket meg-