Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Szovátay Adrienne: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a II. világháború után a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásáig
tisztítása után Ultraseptyl-Urea sebhintőporral szórták be. Az erős vérzés csillapítására a vattára cseppentett vas-kloriddal végzett ecsetelés vált be. A műtétek közül a begymetszés, a szárnycsonkítás és a szárnyideg (orsóideg) kimetszése fordult elő. Utóbbit 5-6 hetes csirkéken hajtották végre. A baromfifajok szaporodásbiológiája körében, gazdasági érdekből a hím ivarú állatok ivartalanítását, a kappanozást műtéttel (herélés) és nőihormon(ösztrogén-) készítménnyel végezték. Hormonális kappanozás céljából előbb stilbentartalmú tablettát varrtak a nyak bőre alá, később a Syntestrin-injekció 2 mg hatóanyagát izomba fecskendezték. A hormonkészítmények termelési célú felhasználása (kappanozásra, kotlásról való leszoktatásra) még nem volt tilos a tárgyalt időszakban. 7 A baromfifajokat a XX. század közepe óta mesterséges termékenyítés útján is szaporítják. A tojópulykák taposási sérüléseit csak a mesterséges ondóvétel és termékenyítés segítségével lehetett kiküszöbölni. A mesterséges termékenyítés - a többi állatfajhoz hasonlóan - szorosan összefügg a fejlett szintű állattenyésztéssel, a törzskönyvezéssel. A kisszámú, gondosan szelektált, nagy tenyészértékű bakpulyka nemesítő hatása ezzel széles körben érvényesül, valamint a fedeztetés útján terjedő fertőző betegségek nem terjednek tovább. 8 A tojó petevezetőjének megbetegedései közé sorolták a tojásrekedést és a hasüregbe történő tojásrakást, a petevezető előesését és gyulladását, valamint a sziktömlő késedelmes visszaalakulása esetén bekövetkező gyulladását. (A csírakorongból fejlődő, egészséges csibe kikelésekor az addigi táplálékot jelentő sziktömlő ugyanis teljesen visszaalakul.) 9 A tojástermelést jelentősen csökkentő, kotlási időszakok megrövidítésére (kotlásleszoktatás) egyrészt ösztrogénkészítményeket, másrészt erős, stresszt kiváltó tényezőket (hideg víz, áramütés, éheztetés, szomjaztatás stb.) használtak. 10 Fertőző betegségek Vírusos betegségek. E járványok közül elsősorban a baromfipestis pusztított. Megelőző védőoltására szolgált a H-vakcina és a gyógyításra alkalmas szérum, amelyet a 109.389/1947. FM utasítás alapján a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet állított elő. Az intézet az állami oltóanyag-termelő intézetek összevonásával jött létre 1948-ban, amelynek 1950-ben felépült új központja ma is működik. Az évtized végére gyakorlatilag megszűnt a baromfipestis-járvány, mivel 1951-ben országosan elrendelték az évenkénti H-vakcinázást, amelyet 1956 után a háztájiban tartott, 6 hetes csibék B r vakcinával (csibevakcinával) történő itatásával egészítettek ki. Az oltási reakcióktól (idegbénulás, 7 TAMÁS L.-FELLNER F. 1960. 225. 378. TÓTH-BARANYI I. 1957. 117-120. " WETTSTEIN F. 1958. 8-11. KOPLIKNÉ KOVÁCS É. 1960. 160-163.10. * CSUKÁS Z. 1955. 297. HAJÓS I.-HODOSY J. 1955. 37. ,0 BEKE L.-LACZA B. 1954. 21. 51-54. SZAJKÓ L.-WETTSTEIN F. 1954. 97.
