Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Wohlné Nagy Ágota: A rendszerváltás hatása a magyarországi „gyógynövényügy" alakulására
A rendszerváltás hatása a magyarországi „gyógynövényügy" alakulására WOHLNÉ NAGY ÁGOTA A téma megközelítését elsődlegesen egyetlen példa, a Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet - mint legjellemzőbb és legjelentősebb termesztési egység - történetén keresztül végezzük. A gyógynövények termesztése az 1960-as évek vége felé már komoly múltra tekinthetett vissza Magyarországon. Kiváló éghajlati adottságaink következtében a gyógynövények hatóanyag-tartalma igen kedvező. Termesztésük időről időre a figyelem középpontjába került, hol jövedelemkiegészítő szerepük, hol kényszer szülte megoldás következtében, hol kifejezetten tudatosan, a külföldi jó példát alapul véve. A filoxéravész következtében kieső szőlőterületek helyére például sokszor valamilyen gyógynövényültetvény került. 1890ben Borsodi Miksa hívta föl a figyelmet a gyógynövények termesztésére. Saját kísérletei igazolták ugyanis, hogy „hazánkban a legtöbb gyógynövény sikerrel és nagy haszonnal kultiválható; annál inkább, mivel ez a termelési ág nálunk még egészen parlagon hever". 1909-ben Páter Béla irányításával létesült a kolozsvári Kísérleti Gyógynövénytermesztő Telep, ahol elsősorban a vadon termők termesztésbe vételére folytak kísérletek. Ez volt az első ilyen jellegű intézmény Európában. Feltétlenül említésre méltó Bittera Gyula munkássága, aki francia mintára megteremtette a hazai illóolajipart, és létrehozta 1 a legendás tihanyi levendulást. A trianoni szerződést követő területvesztések következtében a korábbi gyógynövénytermő területek nagy része határainkon túlra került, pl. Temes és Torontál jó minőségű kamillája, a felvidéki nagy mentaterületek, stb. 1918-tól Darvas Ferenc szerkesztésével megindult a HERBA című szaklap, ami a termesztést és gyűjtést segítette, s általános tájékoztatást adott. 1920-ban megkezdődött a beváltok és gyűjtők szervezett képzése. A II. világháború alatt előtérbe került a teapótló szederlevél (Planta tea), az édesgyökér, a rebarbara, a ricinus, a kutyabenge termesztése. 1958-ban létrejött Budakalászon a Gyógynövény Kutató Intézet termesztési kísérleti gazdasága. 1 MMgMK 1988-1989. 213., 217.
