Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Wohlné Nagy Ágota: A rendszerváltás hatása a magyarországi „gyógynövényügy" alakulására
1920-ban 77 ha-on, az 1930-as években 4720 ha-on, az eddigi legkiemelkedőbb évben, 1978-ban 38 000 ha-on termesztettünk gyógynövényeket. 2 Eggyel több érv a hazai termesztés mellett, hogy talajadottságaink nem mindenütt teszik lehetővé a szántóföldi növénytermesztést, ám számos igénytelen gyógynövényfaj ott is sikerrel termeszthető, ahol más nem maradna meg. A magyar gyógynövény ugyanolyan „hungarikum", mint a paprika, a téliszalámi vagy a tokaji bor. Feltétlenül több figyelmet érdemelne. GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS NAGYÜZEMI KERETEK KÖZÖTT A klasszikus értelemben vett nagyüzemi gazdálkodás a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően az 1960-as évektől a rendszerváltásig meghatározó megnyilvánulási formája volt a hazai mezőgazdálkodásnak. A hozzávetőlegesen harminc évig működő rendszer lehetővé tette egy-egy ágazat teljes átalakítása után annak eldöntését, vajon beváltotta-e az átszervezés a hozzá fűzött reményeket, vagy megbukott a kolhoz típusú, központosított, nagyüzemi gazdálkodás. A két fő egység - az állami gazdaság és a termelőszövetkezet - számos rossz és jó példát mutatott. Mind az állami, mind a szövetkezeti típuson belül működött azonban nyereséges, mintaszerű, nemzetközi hírnevű üzem is. Gyógynövények vonatkozásában az előbbire a Daránypusztai (később Pélpusztai) ÁG, utóbbira a Szilasmenti MGTSZ kitűnő példa. A Szilasmenti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1977. január 1jén alakult meg a XVI. kerületi Aranykalász, a csömöri Haladás és a kerepesi Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyesülésével. Az egyesülést a korra jellemző, minél nagyobb gazdálkodási egységeket kialakító törekvésen kívül területi és helyi adottságok is indokolták. Korábban mindhárom szövetkezetben más-más tevékenység volt meghatározó. A Szilasmenti Tsz-ben az 1960-as évek végén nagyüzemi termelésbe vontak különféle gyógynövényeket. 1971-ben megkezdte működését az illóolaj-lepárló, majd a zöldségszárító. Az Aranykalász a főváros lakosságát látta el. Kertészettel, péküzemmel, zöldségtisztító részleggel, betonelemgyártó és építőrészleggel rendelkezett. A Haladás Tsz elsődlegesen paradicsom és egyéb zöldségek termesztésével foglalkozott, de sóderbányákat is üzemeltetett. Az egyesülést valóban indokolta a három szövetkezet együttes - föld és állóeszköz-állomány - vagyoni helyzete, anyagi-műszaki felkészültsége, kitűnő szakember-ellátottsága. Közös céllá vált egy jól gazdálkodó, főváros közeli árutermelő gazdaság kialakítása. Az egyesült szövetkezet meghatározó tevékenysége, mely belföldön és külföldön egyaránt ismertté, keresetté tette, a gyógynövénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó termékek előállítása volt. 1 MMgMK 1988-1989. 226.
