Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

KONFERENCIA-ELŐADÁSOK - Egyed Ákos: A parasztság polgárosodása Erdélyben a jobbágyfelszabadítás nyomán

A parasztság polgárosodása Erdélyben a jobbágyfelszabadítás nyomán EGYED ÁKOS Rövid tanulmányunk azt a kérdést vizsgálja, hogy az erdélyi úrbéri viszonyok megszüntetése után milyen jelenségek figyelhetők meg a paraszti polgárosodás útján Erdélyben. Az úrbériség eltörléséről a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága és a Mezőgazdasági Múzeum 1998. évi május 5én rendezett konferenciáján elhangzott előadásomban vázlatosan szóltam, s az előadás írott formája a Jobbágyfelszabadítás 1848 c. kötetben még abban az évben megjelent. Ez felment az alól, hogy az ott kifejtetteket részletesen megismételjem, elég, ha azokra röviden az alábbiakban emlékeztetek. Az már önmagában is sajátosságként értékelhető, hogy Erdélyben általában az úrbériség megszüntetésének idején a parasztságnak - alig több mint a fele 52,8%-a volt jobbágy, illetve zsellér. Tovább differenciálta a képet a függőségben élő parasztság területi megoszlása. E szerint a vármegyékben a parasztságnak 80,43%-a jobbágy vagy zsellér volt, s csak 8,1 %-a élt szabad paraszti helyzetben, a székely székekben viszont a feudális függőségben lévők 42,88%-ával szemben a földművelő nép 46,45%-a megőrizhette szabad státusát; még nagyobb volt a szabadok aránya a szász székekben, ahol az összes falusi családok 18,08%-át tartották nyilván jobbágyként, 71,48%-a viszont szabad paraszt volt.

1 Ám nem csak a területi megoszlásban álltak fenn nagy különbségek az úrbéri viszonyokban, hanem azok jellegében is olyan eltérések figyelhetők meg, amelyek nem maradtak hatás nélkül a polgárosodásra sem. A királyföldi jobbágyok és zsellérek nagy többsége testületekhez, s nem magánföldesurakhoz tartozott. Ez a jobbágykategória nehezebben bontakozhatott ki az úrbéri viszonyokból, mint a vármegyei parasztság. A Székelyföldön az ún. székely örökségeken lakó jobbágyok és zsellérek jogi viszonyai okoznak majd szinte megoldhatatlan feladatot az erdélyi országgyűlésnek. De a magyarországi helyzethez mérten az volt a legfőbb sajátossága Erdély1 Az 1847-es összeírás szerint. Vö. CSETRI Elek-Imreh István: Társadalmi rendek, rétegek Erdélyben 1848 előtt. Erdélyi Múzeum, LIX. 1997. 1-2. füzet 129. L. még Jobbágyfelszabadítás 1848. Mezőgazdasági Múzeum. Budapest, 1998. 44-53.