Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Knézy Judit: Életmódváltozások Somogy megyei falvakban (1945-1970)

gukkal a cselédszármazásúak is. A katolikus vallással kapcsolatos mindenféle szokást boldogan átvettek a cselédek, még azt is, amit a majorokban korábban nem műveltek, mint az Úrnapi sátor állítását. A búcsújáróhelyeket még a nehéz 1950-60-as években is lelkesen látogatták (Andocs, Segesd, Máriagyűd, Turbék).

28 A „paraszti értékek" között emlegetjük a közösség összetartó és ellenőrző képességét. Ezt az erényt a még inkább egymásra utalt volt cselédközösségekről is el lehetett mondani. A cselédházakban (2. kép) sokan „közös kenyéren" éltek, azaz nagycsaládban. Ha külön kezelték is a pénzt, de egy helyen laktak a rokonok, egyszerre, „közös asztalnál" történt a főétkezés.

29 A családi és rokoni segítés és összetartás szép példáit mutatták mind a volt cselédek, mind a volt parasztok a beszolgáltatási időszakban, amikor saját biztonságukat is kockáztatva segítettek rokonaiknak. Az új falusi községen belül sokáig elkülönültek a parasztok és az újgazdák, eleinte külön alapítottak pártot, majd termelőszövetkezetet, majd a termelőszövetkezeten belül brigádot. ÉLETMÓDVÁLTOZÁSOK A FALVAKBAN, MEZŐVÁROSI SZINTŰ HELYSÉGEKBEN A falu az 1960-as évekre nagyjából elvesztette településszerkezete és határhasználata több évszázados formáját. Ezt a tényt felismerve végezték el ebben az időben Somogy megyében lelkes nyelvjárási kutatók a falusi pedagógusok segítségével az összes község helyneveinek gyűjtését (Várkonyi Imre, Király Lajos, Végh József),

30 segítve vele a településkutatók, történészek, néprajzosok munkáját is. Egyes belterületi változások föld- és lakótelekosztással, új házhelyek, utcasorok kimérésével (Nagyatádi-féle Új sorok, Proletárok), parcellázásokkal (ONCSA házak) korábban megindultak. Többnyire ezeket az utcasorokat folytatták az 1945. évi földosztás után, de üresen maradt házhelyeket is igényeltek maguknak az újgazdák pl. egykés falvakban. Másutt közeli pusztákkal kötötte össze az új kimért telkek sora a községet, vagy a pusztán építkezők alakítottak ki falusias jellegű települést (Adorján-, Diós-, Szentmiklós-, Szőcsénypuszták stb.). Míg a falvakban a hagyományos falukép átalakulása részben a megváltozott körülmények, részben az új igények alapján történt, a volt majorokban vagy a falvakban lévő uradalmi épületállomány pusztulása kifejezetten rablógazdálkodás, többnyire hozzá nem értés és nemtörődömség miatt ment végbe. Már a földosztás és az új építkezések megindulása során lebontottak romos vagy 28 Saját gyűjtések Almamellék, Szigetvár, Ibafa, MMgMA IV. 1000,1006,1007. Kálmáncsa, Lajosháza MMgMA IV 868-869. valamint BARACSI L.-HORVÁTH I. Orczi község története RRM NA 2155. kézirat. * EPERJESSY E. 2000. 361. 30 PAPP L.-VÉGH J. 1974.