Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004 (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - Oroszi Sándor: Temessziget kontra kincstár

erdők ügyével megbízott királyi biztost (a „Central-Comission" fejét), mind a temesvár-karánsebesi jószágigazgatóságot, hogy az egyezkedés alapjául a Mátyus-féle elaborátumot nem fogadhatja el.

16 A minisztérium ugyanis az osztrovaiaknak nyújtott faizási kedvezményt csak kedvezménynek - nem egyébnek - tekintette. Ez pedig egyszeri (mégha azt az uralkodó adta is!), bármikor visszavonható, így az úrbéri jellegű egyezkedésnek, elkülönítésnek még a határőrvidéken sem lehet az alapja. S itt az osztrák polgári törvénykönyv 480.§át idézte, amely törvénykönyv a továbbiakra nézve is nagyon lényeges szempontot tartalmazott: a 40 évig háborítatlanul használatban lévő tárgyak (állami földek) elbirtoklással megszerezhetők (1472.§). A határőrvidéki alaptörvény 1850. május 7-ei életbe lépése következtében 1890-ig át kellett tekinteni, hogy mely községek vagy magánszemélyek „uzurpálják" a kincstári (dominális) földeket úgy, hogy arra most már akár tulajdonjogot is szerezhetnek. A kérdésről a pénzügyminiszter 1889-ben adott ki rendelkezést, amit aztán (a kincstári birtokok átvétele után) a földművelésügyi miniszter kért számon a jószágigazgatóságoktól és az erdőigazgatóságoktól (-hivataloktól). Osztrovával kapcsolatban ekkor azt jelentették, hogy „usurpatio nem találtatott".'

7 Maga a felülvizsgálat azonban ismét megélénkítette az itteni rendezetlen birtokviszonyokkal való foglalkozást. Mielőtt azonban ennek további eseményeire rátérnénk (fenntartva az időrendi tárgyalást), az Osztrovai-szigeti erdők egzakt, erdészek által készített leírását ismertetjük. AZ ERDŐK ÜZEMTERVE A Temessziget község határában, a Duna-szigeteken lévő kincstári erdők első, ideiglenes üzemtervét 1888-ban állították össze.

18 Kriváncsy Elek temesvári erdőfelügyelő a szigeteken összesen 2645,8 h (1750,2 ha) kincstári területet vett bele a tervbe, ahol erdősült 2105,9 kh (1212,0 ha) tisztás 535,9 kh (535,9 ha) terméketlen 4,0 kh (2,3 ha). Az állományt zömében fűz-nyár puhafaligetként jellemezte, ahol helyenként keményfa-; tölgy-kőris-szil erdők is előfordulnak. Két üzemosztályt különített el. Az elsőbe, az„A"-ba 2 486,9 kh (1431,2 ha) sarjerdő, a„B"-be 159,5 kh ( 91,8 ha) véderdő tartozott. Ez utóbbi a szigetek partjait volt hivatva megvédeni a víz romboló " Uo. (67.412/1891.) 17 Uo. 1890-13-4253. (64.632/1890.) " Uo. K-168.1888-4/a-8811. (56.453/1888.)