Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
FEHÉR GYÖRGY: Egy agrárszakoktatási intézet tangazdasága: Keszthely (1865-1945)
egész ültetvényt mintaszerűen kezelték: évenként kapott szénkéneget, három évente trágyát. " Az akadémia szőlője országos hírű ampelológiai gyűjteménnyel rendelkezett, amely elsősorban a környék ültetvényeit látta el oltványokkal, 1 ' de esetenként külföldről is kértek alanyokat. Az oltványértékesítés mellett jelentős bevétel származott a bor és a must eladásából."' Az igen jó minőségű borból (22-24 cukorfokos) hosszú évek átlagában kat. holdanként 30-34 hl termett.'" Nem szolgált közvetlen gazdasági célokat, de az akadémiához tartozott még a 8, később 6,6 kat. holdra csökkentett kísérleti tér. Itt állt a gazdasági épület, a tenyészedényház, a szertár, maga a terület 16 parcellára volt felosztva. Vetésforgót nem alkalmaztak, szabadgazdálkodás keretében végeztek művelési, trágyázási és védekezési kísérleteket.' 8 A keszthelyi gazdasági tanintézet a kezelésében levő területen a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és a szőlészet ágazatokban igyekezett gyakorlati útmutatással hozzájárulni az elméleti képzéshez. A tangazdaság másik fontos feladatát képezte, hogy az említett ágazokban termelt és tenyésztett tenyészanyaggal lássa el a gazdálkodókat. E kettős feladatnak úgy kellett megfelelnie, hogy mindezek mellett határozottan törekednie kellett a maximális nyereség elérésére. E szempontot figyelembe véve általában elmondható, hogy a szőlészet és az állattenyésztés gazdaságossági szempontból is mindvégig sikeresnek volt mondható. A tangazdaság a tárgyalt 8 évtized alatt nem csupán közel 7000 diák számára szolgált a korszerű ismeretek elsajátításának színhelyéül, de tevékenységével érdemben is hozzájárult a hazai növénytermesztés, szőlőművelés és állattenyésztés színvonalának emeléséhez. Példáján keresztül is bizonyította, hogy optimális feltételek híján is lehet korszerű gazdálkodást folytatni. RÖVIDÍTÉSEK PATEL GA = Pannon Agrártudományi Egyetem Levéltára, Gazdasági Akadémia PATEL GTI = Pannon Agrártudományi Egyetem Levéltára, Gazdasági Tanintézet MOL FIKM = Magyar Országos Levéltár, Földmívelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium MOL FM = Magyar Országos Levéltár, Földművelésügyi Minisztérium MMgMK = A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei JEGYZETEK 1 A téma egészére vonatkozóan lásd Fehér Gy. 1996. 131-289. 2 PATEL GA 47b. 1912. S.d. 510. 3 MOL FM K. 184. ált. ir. 1939-11-74550. A szerződés szerint az utolsó törlesztési év 1980-ban járt volna le. 4 PATEL GTI 3/b. 1877. 6.d. 149.; uo. 1879. 11. d. 78.; Keszthely, 1879- július 8. - hírlap. 5 Az államtól már 1877-ben kaptak alagcsősajtót (PATEL GTI 3/b. 1877. 6.d. 141.), ezt 1880-ban kicserélték a nagyobb teljesítményű Clayton and Shuttleworth típusra. A gazdaságtól az 1890-es években a veszprémi és a zalabéri uradalom is rendelt alagcsövet. Az alagcsövezés hazai állapotáról lásd Fehér Gy. 1987. 375-405.
