Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

der Blumen Nürnb. 1768. és Briefe über die Anlegung und Wartung eines Blumen Gartens v. Fr. Herrm. Hein Lüder. 1777."

m A tájképi kertek szépségét hirdette, ezért ajánlotta, hogy aki ún. Mulató-kertet létesít, az vizsgálja meg a természet szépségét, és ahhoz idomuló kertet építsen. ,Ama híres Ángluskertek azért betsesek, hogy azokban a Természetnek gyönyörködtető szépségjei, mesterséggel úgy egy tsomóban vágynak szedve, hogy még-is a mesterség éppen ki nem tetszik." A kert elemeit felsorolva írja, hogy elcsodálkozhat az a látogató, sétáló, aki a kertben „kietlen Erdőséget, Virágos-rétet, és apró Szigetkéket tsináló patakokat, Halas-tókat, ezekben Ludat, Kátsát, s felálló Puszta Kősziklákat, Hidakat, Kalyibákat, Munkás-parasztokat, Gyümölts-fákat, Kövekről le-szökellőKristály-forrásokat, az Erdőben Vad-disznókat, a Síkon Szarvast, Őzet, s Dán-vadat lát. Ezen Kertek nemeit az Ánglusok, a Japponiaiaktól, ezek pedig a Chínabéliektől tanultak, s inkább-is lehetne hát azokat Chinai Kerteknek nevezni." NAGYVÁTHY így írta le röviden a véleményét és lelkesedését az angolkertekről, amiket figyelmet érdemlő eredeztetéssel zárt le.

109 Mindezek ellenére nem véletlen, hogy mind az instructiojában, mind a Georgikonban tankönyvként forgatott Plessing-féle Kalendáriumban a dísznövényekről, a virágokról csak nagyon kevés szó esett. Júliusban, Sarlós és Nagy Boldog Asszony napjai között szedték össze a virágokat. Nyáron a füveket, ősszel a gyökereket és a magokat gyűjtötték össze szaporítóanyagnak."" A virágok és dísznövények ugyanis a korabeli mezőgazdasági szakemberek, szakírók szemében nem jelentettek olyan jövedelemforrást, mint más ágazatok produktumai, az angolkertben pedig a virágágyás csak kis szerepet kapott. Ezért intézték el pár oldalon leírva a virágkertészetet. Az angliai és más nyugat-európai példákat saját szemével látó PETHE Ferenc is úgy fogalmazott monumentális műve második kötetében, amely önálló kertészeti szakkönyvként is megállta helyét, hogy a pallérozott mezei gazdához: „...úgy illik a tsak gyönyörűségre szolgálható virágok mivelése mint a tehénnek a gatya. " Azért a virágok termesztésében is lát fantáziát, mihelyt bennük a jövedelemtermelő lehetőséget észre veszi."

1 A kertet a benne lévő értéket jelentő növények miatt kerítéssel körbehatárolt területnek tartotta. A bennük okozott kár ugyanis a beléjük fektetett költség és munka nagysága miatt nagy lehet. A kertek fajtái között az ún. mulató kertet is felsorolta, ami, mint NAGYVÁTHYNÁL láttuk, az angolkertet, a tájképi kertet, kastélykertet és annak a kertalkotó elemeit jelentette."

2 A keszthelyi angolkertben gloriet és egy „mulatóház" is állt. Ez azzal a kerti pavilonnal azonosítható, amelyet a kastély 1812-ből származó újabb tervrajza az udvari szárny melletti félköríves árkádsor közepén ábrázol. Az új parkba készült a ma is megtekinthető oroszlános kút, a bécsi Joseph KITEBER alkotása. Ez már a klasszicizmus korának jellegzetes építménye volt, a görög templomot utánzó oroszlános kút. A kertben a pihenést, a nyugott gondolkodást és kikapcsolódást a térben történő elzárkózást azok a kerti lugasok, lugasházak is segítették, amelyek árnyékot és enyhelyet adva, más főúri kertekhez hasonlóan, Keszthelyen is megépültek."

3 PETHE Ferenc a kertek kerítésének az élő, bokrosodó, sűrű lombozatú fákat, cserjéket tartotta jónak, illetve a holt anyagok közül a téglát, követ, kivágott fát, nádat, földet, árkot is a természetes vizet, folyót. Az eleven, élő kerítésnek elsőnek a galagonyát sorolta fel, amiket ő saját szemével a holland parasztkertekben látott. Az árkot azonban mint védő rendszert, ezek mel-