Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSÓK MÁRTA: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II.

Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. „TÁLTOS LÓ, GEREBEN, ÖSZTÖKE" CSÓK MÁRTA A Mezőgazdasági Múzeumba járó egyetemisták csoportjai speciálkollégiumok keretében érdeklődésen alapuló, élményszerű ismeretszerzés formájában sajátíthatták el mindazt, amit a special kollégium tematikájába fontosnak tartottunk beilleszteni. Elsősorban múzeumpedagógiával foglalkoztunk. Többféle megközelítésben vizsgáltuk mindazokat a múzeumban végezhető, elsősorban ismeretszerző tevékenységi formákat, amelyeket a pedagógia ezen ágába sorolhatunk. Az oldott légkörű, vidám foglalkozásokon alkalom nyílt az önálló tevékenységre, a saját gondolatok megfogalmazására, önálló munkák elkészítésére. A jelentkezőkkel az alábbi témákat dolgoztam föl: 1. Kis múzeumpedagógia-történet, a múzeumpedagógia célja. Múzeumok és iskolák kapcsolata. A múzeumi foglalkozás megvalósításának szempontjai. Tervezés, részvétel a tantervek kialakításában. (Hogyan készül föl erre a múzeumpedagógus?) 2. Gyűjteménytár, raktár megtekintése. Hogyan válogat a műtárgyakból a kiállításrendező, a múzeumpedagógus konkrét nevelési célok elérése érdekében? 3. A népmesék és tündérmesék szerepe a múzeumi foglalkozásokon. „Táltos ló, sámán, gereben, ösztöke" - személyek és tárgyak a kiállításokban. Mesei motívumok - valóságos helyszínek, helyzetek. A mostohán kezelt tündérmesék fontossága. 4. A „statikus" és „dinamikus" kiálh'tlsok. Bemutató foglalkozások a hallgatók részvételével. A fenti témák lazán látszanak illeszkedni egymáshoz, de nem is csupán egymáshoz kellett illeszkedniük, hanem a további, kollégáim által vezetett foglalkozási témákhoz is. (Lásd Darvasné Molnár Anna és Kovács Judit beszámolóját.) 1. Kis múzeumpedagógia-történet, a múzeumpedagógia célja. Múzeumok és iskolák kapcsolata. A múzeumi foglalkozás megvalósításának szempontjai. Tervezés, részvétel a tantervek kialakításában. A kis múzeumpedagógia-történet - mely szorosan kapcsolódott a múzeumtörténeti előadáshoz - nagyon fontos eleme volt a stúdiumnak, hiszen a hozzánk érkező hallgatók (egy-két kivételtől eltekintve) sehol nem hallottak múzeumpedagógiáról, arról pedig különösen nem, hogy ez a szakma külföldön is és hazánkban is hosszú múltra, vajúdási, majd fejlődési időszakra tekint vissza. Múzeumpedagógia-történetünket nem indíthattuk a kezdetektől, meg kellett elégednünk (ha egyéb témáktól nem akartuk elvonni az időt és a figyelmet) az 1960-as 70-es évekkel, mint kiindulóponttal. Ezekben az években ugyanis hirtelen megszaporodtak azok a múzeumpedagó-