Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
SZOVÁTAY ADRIENNE: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a két világháború között
Mócsy tollából jelent meg 1938-ban és 1941-ben a József Nádor Műegyetem állatorvosi osztályának belorvostani klinikáján gyakrabban használt recipék gyűjteménye (diagnosztikai és terápiás utalásokkal).' 2 1927-ben Hetze!Henrik 1 , majd 1938-ban Hasskó Sándor* állított össze hasonló compendiumot. Hasskó gyógyszertanában már a baromfifajokban alkalmazható gyógyszerek széles skáláját ismertette (1936). A szervek megbetegedéseit a belgyógyászati tanszék oktatta a baromfifajok körében is, amely felölelte még az anyagcsere-betegségeket, valamint a szervek gombás és parazitás betegségeit. A belgyógyászati tanszék és klinika vezetője volt Marek József, majd Mócsy János. A baromfiak vizsgálatával is foglalkozó Klinikai diagnosztika c. könyv első és második kiadását (1928) Marek József 'írta meg. A mű egyebek között ismertette a madarak rühatkáinak és a koszt (favus, bőrbetegség) okozó gombának a laboratóriumi kimutatását, a tollazat, a bőr és a bőrélősködők, a gége, a légzési zörejek, a garat, a begy és a hasfal klinikai vizsgálatát, a bélsár parazitológiai vizsgálatának módszereit, valamint a vesék végbélen át történő vizsgálatát. A harmadik (1942) és a negyedik kiadást (1944) Mócsy János írta meg.' Marek nemcsak az állatorvosi belgyógyászat új történeti korszakát teremtette meg, s a róla később Marek-féle betegségnek nevezett tyúkbénulást írta le, hanem Wellman-nal és Urbányival hosszú éveken át folytatott angolkórra és csontlágyulásra vonatkozó kórélettani kutatásokat is, amelyek során rámutatott az ember és az állatok rachitise közötti hasonlóságra. A baromfibetegségeket Hutyra Ferenc és Marek József professzor közös művében (1922), a kor legmagasabb színvonalú, állatorvosi belgyógyászati tankönyvében tárgyalta. A londoni XI. Nemzetközi Állatorvos-Kongresszus (1929) a "Budapesti díjat" (aranyérem) elsőként Hutyra Ferencnek és Marek Józsefnek ítélte oda a megjelent állatorvosi művek között legkitűnőbbnek ítéltÁllatorvosi belgyógyászat c. könyvükért." ) Ennek első kötete (1923) a fertőző betegségekkel, míg második kötete (1924) a szervek betegségeivel foglalkozott." Mami inger Rezső Mócsy Jánossal közösen 1943-ban két kötetben írta meg a belgyógyászati tankönyvét." A vírusok, baktériumok és a véglények okozta fertőző baromfibetegségek zömét a járványtanifanszéken oktatták, amelynek vezetője Hutyra Ferenc, majd Manninger Rezső volt Hutyra első tankönyvében (1920) magas színvonalon, részletesen tárgyalta a baromfiak fertőző betegségeit is." Kotlán Sándor Manninger Rezsővel közösen, a fertőző és a parazitás baromfi betegségekről írt hézagpótló könyvet, amely az első hazai, részletes baromfikórtani mű. u (Lábra.) Kotlánmik 1944-ben megjelent parazitológiai tankönyve a doktorandusok igényeit is kielégítette. 2 ' A parazitológiai Kotlán 1921-től 1966-ig oktatta, s az állattani és parazitológiai tanszéket 1923-tól vezette Soós Lajos. A parazitológiával együttesen adta elő az újra kötelező szigorlati tárggyá lett állattani A sebészeti és szemészeti tanszékről megjelentetett művek, valamint az 1918-ban önállósult szülészeti tanszék szülészeti és szaporodásbiológiai tankönyvei a két világháború között baromfival nem foglalkoztak. Ezekről a betegségekről a baromfi-tenyésztési könyvekben volt szó. A baromfitenyésztést az állat-tenyésztéstani és takaimányozástani tanszéken oktatta Wellmann Oszkár és Csukás Zoltán .
