Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között
Állati- és műtrágyával ellátott szántóföldek gazdaságnagyság-csoportok szerint 1927-ben. 7. táblázat Gazdaságnagyság-csoportok Dunántúl Alföld Észak Magyarország a gazdaságok szántóterületéin •k %-ában 20 kh-nál kisebb 31.5 22 26.1 26.5 20-100 kh között 32.5 22.1 25.3 25.4 100-1000 kh között 44.5 26.2 33.7 33.2 1000 kh-nál nagyobb 47.2 32.1 33.2 39.4 Összes gazdaság 36.8 24.5 28.6 29.5 A hazai műtrágyafogyasztásnak nemzetközi összehasonlításban más, jellegzetes sajátosságai is voltak a két világháború között. A lényeges mennyiségi elmaradás mellett - a fejlettebb nyugati országokhoz képest - a kiszórt műtrágyák aránya is eltérő volt. A korszak nagy műtrágya-felhasználó országaiban könnyen felismerhető irányzat volt a foszfor és nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazásánál a közel 1:1 arányra való törekvés."' Magyarországon ezzel szemben arányaiban is lényegesen kevesebb nitrogénműtrágya került felhasználásra. Hatóanyagra számítva 1928-ban 1:9-9, 1935-ben 1:6.2 és még 1938-ban is csak 1:4.8 volt ez az arány.'" Ennek az arányeltolódásnak előzményei még az első világháború előtti időkre nyúlnak vissza. A hazai nitrogénműtrágyázási kísérletek - számos okra visszavezethetően - nem hozták meg a várt eredményeket. Ezért hosszú évtizedekre gyakorlatilag teljesen visszaszorult a különböző nitrogéntartalmú trágyák alkalmazása. 18 A fent említett arányeltolódás a hazai műtrágyagyártás fejlődésére is kihatott. A legnagyobb mennyiségben használt foszfortartalma műtrágyák hazai előállításában döntő szerepe a Hungária Műtrágya, Kénsav és Vegyipar Részvénytársaságnak volt.' 1 ' E cég nevéhez fűződik a műtrágya kereskedelmet bonyolító és ellenőrző „Szuperfoszfát" Műtrágya Terjesztő és Értékesítő Részvénytársaság (később Műtrágyát Értékesítő Rt.) alapítása 1925-ben. A két világháború között a Hungária Rt. és a többi érdekeltségi körébe tartozó műtrágyagyár - a hazai igények fedezésén túl - bizonyos években exportálni is tudott szuperfoszfátot. A kormány ennek ellenére nyilvánvalóan árszabályozó szereppel - új műtrágyagyár létesítését határozta el. A Földmívelésügvi Minisztérium és a Magyar Agrár- és Járadékbank által alapított Magyar Mezőgazdasági Vegyipari Rt. szuperfoszfát műtrágyagyára 1921-ben állt üzembe. Néhány évi működés után a társaságot a gazdaságtalan termelés miatt fel kellett számolni. A gyár magyaróvári telepét 1934-ben a kincstártól a Hungária Rt. vette át. A Hungária Rt. a műtrágyagyártáson kívül az Országos Mezőgazdasági Kamarával szorosan együttműködve széleskörű propaganda tevékenységének köszönhetően nagymértékben hozzájárult a hazai műtrágyázás fejlődéséhez. 2 " A háború előtt a gázgyárak (leginkább a fővárosi) által termelt kénsavas ammónia, néhány vagon import mennyiséggel kiegészítve, szolgált nitrogénműtrágyaként. A háború utáni recessziós években még az így termelt mennyiség is alig fogyott el. A tényleges hazai nitrogénműtrágya gyártás 1928-ban, a Péti Nitrogénművek létesítésével kezdődött. A gyár alapításának hátterében a hadiipar igényeit kielégítő salétromsav-termelés állt. Ennek termelése békeidőben természetesen nem lehetett nyereséges, ezért ezt egy jól értékesíthető cikké, ammóniumnitrát-
