Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között

tá, a jól ismert pétisó alapanyagává kellett alakítani. A válság éveiben üzembe helyezett gyár teljes kapacitását (évi 26.000 tonna) eleinte még nem tudta kihasználni, de az évtized közepén a növekvő igényeknek megfelelően évi 38 000 tonnára sikerült bővíteni.

21 A legkisebb mennyiségben használt kálium tartalmú műtrágyák kitermelhető hazai menynyiség hiányában, csakúgy mint az első világháború előtt, import útján jutott az országba. III. À műtrágya-felhasználás jövedelmezőségét - pusztán közgazdasági szempontból vizsgálva a műtrágyázás költsége, a tenues mennyisége és a terményár határozza meg. A kérdést leegyszerűsítve a felhasználás gazdaságossága azon múlik, hogy a műtrágya használatával elért terméstöbblet jövedelmez-e annyit a gazdának, amennyibe az alkalmazása került. A legnagyobb mennyiségben használt műtrágya árával, a szuperfoszfáttal összehasonlítva az alábbiakban látható két műtrágyázott növény átlagárának változása a vizsgált időszakban (8. táblázat) .

22 Az adatokból megállapítható, hogy míg a műtrágya ára minimális mértékben módosult, addig a cukorrépa ára kisebb, a búza ára nagy mértékben változott. A hasonló időszaki műtrágya-fogyasztási adatokkal összehasonlítva, egyértelműen látszik, hogy a terményárak alakulása sokkal szorosabb összefüggést mutat műtrágya-felhasználással, mint a műtrágya ára. A kapcsolat még nyilvánvalóbb, ha az egyes évek bruttó jövedelmét (azaz az átlagár és a termésátlag szorzatát) hasonlítjuk össze a műtrágyafogyasztással. A nagy bruttó jövedelem után a következő évben rendszerint nagyobb a műtrágyafogyasztás, de a bruttó jövedelem is függ a műtrágya-fogyasztástól, illetve a műtrágyák termésfokozó hatásától. Természetesen a tisztajövedelem pontosabb képet adna, de a termelési költség nem változott annyira, hogy ne adna elég támpontot a jövedelmezőség szemléltetésére. Statisztikai összefüggés számos befolyásoló tényező (pl. időjárás) miatt ugyan nem állapítható meg, de a terményárak alakulása és a műtrágya-felhasználás között egyértelmű volt a kapcsolat.

23 A búza, a cukorrépa és a szuperfoszfát árának alakulása Magyarországon. (1924-1937) 8. táblázat Év Búza Cukorrépa Szuperfoszfát átlagos árai pengőben mázsánként kg %-ként 1924 28.2 3.04 0.62 1925 36.9 MÊÊÊSÊÊÊÊSÊÊÊIÊÊÊÊÊÊÊÊÊ 0.51 1926 31.5 2.9 0.5 1927 31.9 2.8 0.53 1928 29.9 3.2 0.54 1929 23.6 3 0.54 1930 19.1 2.6 0.54 1931 12.8 2.6 0.54 1932 12.7 2.3 0.51 1933 10.8 0.49