Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Műtrágyázás Magyarországon a két világháború között

tében szélesre nyílt az agrárolló. Amíg 1928-ban még csak 6%-al voltak magasabbak az ipari termékek árindexszámai a mezőgazdasági termékekhez képest, addig 1930-ban 47%-al, 1933ban már 70%-al. A terményárak nagy esésével egyidejűleg a műtrágya ára csupán néhány százalékkal csökkent." Ennek hatására drasztikusan visszaesett a műtrágya-felhasználás. Az 1933. évi mélyponton az 1928. évihez képest csak 14% volt a felhasznált műtrágyamennyiség. Az 1930-as évek átlagában az 1 kataszteri holdra kiszórt műtrágya mennyisége nem érte el az 5 kg-ot." A műtrágya-felhasználás alakulása Magyarországon. (1921-1938) 1. táblázat Műtrágyamennyiség 1000 kg 1 kh szántóra 1 kh szántó+ kert+szőlő 1 kh mezőgazd.-i területre nitrogén foszfor kálium összesen jutó műtrágya kg/kh 1921 6 500 6 500 0,7 0,6 0,5 1922 - . 15 690 15 690 16 1,5 1,2 1923 43 500 43 500 4,5 4,2 3,3 1924 80 45 650 800 46 530 4,8 4,5 3,5 1925 3 870 85 690 3 080 92 640 9,5 9,0 7,0 1926 4 510 111 900 3 180 119 590 12,3 11,7 9,1 1927 9 510 153 320 3 840 166 670 17,2 16,2 12,6 1928 17 520 173 920 5 270 196 710 20,3 19,2 14,9 1929 14 690 133 460 3 620 151 770 15,6 14,8 11,5 1930 6 400 70 200 2 190 78 790 8,1 7,7 6,0 1931 2 680 26 440 640 29 260 3,1 2,9 2,3 1932 2 280 30 240 530 33 050 3,4 3,2 2,5 1933 3 580 24 000 510 28 090 2,9 2,7 2,1 1934 4 080 28 000 660 32 740 3,4 3,2 2,5 1935 5 850 36 500 1 170 43 520 4,5 4,2 3,3 1936 6 980 41 800 1 230 50 010 5,1 4,9 3,8 1937 10 380 49 500 1 560 61 440 6,3 6,0 4,7 1938 12 080 58 280 2 710 73 070 7,5 7,1 5,6 A válság évei után a gazdaság lassan kezdett élénkülni. Ennek hátterében a kedvezőbbé váló nemzetközi helyzeten kívül az egyre erősebbé váló állami beavatkozás állt. Ezeknek a beavatkozásoknak a mezőgazdaság, a nemzetgazdaságban betöltött fontos szerepének megfelelően, jelentős területe volt. Magyarországon a mezőgazdaságot érintő legfontosabb intervenciót a terményértékesítés támogatása jelentette. Alapvető célja a világpiaci áraktól független, annál magasabb felvásárlási ár biztosítása volt. A gazdasági válság évei alatt az állam még csak az alapvető mezőgazdasági termékek (búza, burgonya, bor, szarvasmarha, sertés, tej) belföldi értékesítéséhez nyújtott segítséget. A mezőgazdasági termékek kivitelének támogatása csak szűk körben működött. Lényeges változást az 1934-ben megkötött olasz-osztrák-magyar római