Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

zású művészeti emlékeivel foglalkozott. Tanulmányai nagyrész idegen nyelvű folyóiratokban jelentek meg. [Turáni Társaság]. Teleki Géza gr. (1843-1913): miniszter, író, politikus, az MTAig. tagja. ~ Pál atyja. 1875-től sza­badelvű párti ogy.-i képviselő, 1889-1890 között belügyminiszter. 1894-től a Magyar Történelmi Társu­lat elnöke, a Petőfi Társ. alapító tagja. Teleki Pál, gr. (1879-1941): földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1909-1913 között a Földrajzi Int. ig.-ja, a Magyar Földrajzi Társaságnak 1910-től 1923-ig főtitkára, majd alelnöke. A Turáni Társ. elnöke 1913-1916 között, majd az ebből alakult Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alelnöke 1916­1918 között. 1919-ben a szegedi kormány tagja. 1920-ban mint a Simonyi-Semadam-kormány külügy­minisztere részt vett a trianoni békeszerződés tárgyalásaiban, 1920. júl. 19-1921. ápr. 14-ig miniszterel­nök. Az első királypuccsban való részvételéért le kellett mondania. A Társadalmi Egyesületek Szövetségé­nek elnöke. Főcserkészként terjesztette a cserkész-mozgalmat Mo.-on. 1938-ban az Imrédy-kormány­ban vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1939- február 16-tól ismét miniszterelnök. 1941. ápriüs 3-ra vir­radóra Mo. hadba lépésekor öngyilkos lett. KMKözélAlm. ; Kéz 218. p. ; Ablonczy Lm. [Turáni Társa­ság] [Külügyi Társaság]. Thallmayer* [Viktor] (1847-1921): 1873-tól a Magyaróvári Gazd. Akadémia tanára mezőgaz­dasági gépészet és elméleti mechanika tárgyában. Egyidejűleg a gazdasági eszköz- és gépkísérleti állomás vezetője. Szakíró, több folyóirat munkatársa. Timkó Imre (1875-1940): agrogeológus. Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. 1896-1897­ben a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytani osztályán gyakornok. 1897-98-ban az egy. ál­lattani- és anatómiai intézetében asszisztens, 1898-ban nevezték ki a Földtani Int. agrogeológiai osz­tályára, 1898-99-ben a magyaróvári gazd. akadémán agrokémiai és talajismereti tanúim, folyt. 1921-ben főbányatanácsos, 1933-ban gazdasági főtanácsos lett. 1935-ben nyugalomba vonulása előtt rövid ideig a Földtani Int. h. igazg.-ja. Horusitzky Flenrikkel agrogeológiai térképet készített. Közreműködött az Ecsedi láp és a Hanság lecsapolásában. Külföldön is végzett vizsgálatokat: a Kaspi és Aral-tó vidékén (1908, 1912), Ausztriában és Bajoro.-ban (1909) és a Balkán több országában (1916). Tisza Kálmán (1830-1902): miniszterelnök nagybirtokos, konzervatív politikus. Az 1861. évi or­szággyűlésen a Határozati Párt egyik vezetője, az 1865-i országgyűlésen Ghyczy Kálmánnal együtt a bal­közép vezetője volt. Tiltakozott a kiegyezés ellen (bihari program). 1875-ben a balközép és a Deák Párt fúziójával megalkotta a dualista rendszert támogató tömegpártot: a mamelukok Szabadelvű Pártját, halá­láig ennek vezére, "generálisa" volt. 1875-től 90-ig miniszterelnök. 1878-ban az ogy. engedélyének elő­zetes kikérése nélkül, részt vett Bosznia-Hercegovina okkupációjában, támogatta az Andrássy és Bis­marck által 1879-ben kötött kettős szövetség létrejöttét. Az 1889-i heves véderővita és a Kossuth honta­lanságát eredményező állampolgársági törvény miatt támadt felháborodás megbuktatta, de haláláig a Sza­badelvű Párt tényleges vezére és a politikai élet irányítója maradt. Toborfíy Géza, dr. a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója 1945. július 3 - 1948. aug. 31-ig. Török (Thewrewk) Aurél, ponori, dr. (1842-1912): orvos, antropológus, anatómus, egyetemi tanár, a magyar antropológiai kutatás egyik megalapozója. Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet. 1867- 1869-ben Jendrassik oldalán a pesti egy. élettani tanszékén tanársegéd, 1869-től a kolozsvári orvossebészeti ak.-n az elméleti orvostan tanára, majd annak egyetemmé válása után,

Next

/
Oldalképek
Tartalom