Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

ugyanott 1872-1881 között egy.-i tanár (élettan). 1881-1912 között a bp.-i egy. bölcsészeti karán felállított embertani tanszék tanára. A bp.-i embertani intézet és múzeum megalapítója. Főleg a kraniológiai (embertannak a koponyával foglalkozó ága) módszerek alkalmazásával és az adatok statisztikus értékelésével vált ismertté. A darwinizmus korai híve. Embertani méréseket végzett tudományos működésének időszakában kihantolt történelmi személyek (II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, III. Béla) csontvázán, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával. Ld. még BorovszkyPozsony 466. p. [Turáni Társaság]. Vámbéry Ármin (1832-1913): orientalista (turkológus), egyetemi tanár, az MTA tagja. A magyar nyelvnek nem a finnugor, hanem török eredetét tanította. Középázsiai utazás (1865) c. munkája 10 nyelven jelent meg. Nagy vitát keltett ^4 magyarok keletkezése és gyarapodása (1895) c. munkája. Utazásait örökíti meg Vándorlásaim és élményeim Perzsiában (1864) c. műve is. Fia Vámbéry Rusztem (1872-1950) polgári radikális jogtudós. - Kéz 234. p. - Legújabb életrajza: Vámos Magda: Resid efendi, Bp. 2001 [Turáni Társaság]. Vastagh Géza (1866-1919): festő, (Ifj. Vastagh György testvére). Münchenben folytatta tanulmányait. Kiállításain főként állatképekkel jelentkezett (Figyelő oroszlánok stb.). 1895-ben állami nagy aranyérmet kapott. Hagyatéki kiállítását 1920-ban rendezte meg a Műcsarnok. Néhány képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Vastagh György, ifi. (1868-1946): szobrász. Zala György tanítványa volt, majd Münchenben, Párizsban tanult. Számos emlékművet, síremléket és realisztikusan megfigyelt, mozgalmas zsánerfigurát készített (Csikós a Várban, Hadik-szobor a Várban, Bethlen Gábor szobra a Millenniumi Emlékművön, Pázmány Péter-szobor a bp.-i egyetem számára, Rákóczi lovas szobra Szegeden). Részt vett a bp.-i Bazilika szobrászati díszítésében is. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában, ill. a Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. Kiállítási célra készített állatszobrairól Gecse Lászlóné Lm. Vastagh László (1902-1972): szobrász. Ifj. Vastagh György fia. Orvostanhallgató, majd a keszthelyi Gazdasági Akadémia növendéke volt. 1926-ban vett részt először műveivel a Műcsarnok kiállításain. Tanulmányutat tett Európában. Egyiptomban apjával együtt állatszobrokat mintázott. 1950-től a MMMban előbb restaurátorként, majd szobrászként dolgozott. Művei a múzeum képzőművészeti gyűjteményében és magánosoknál találhatók. Vécsey Tamás (1839-1912): jogász, egyetemi tanár. Hazai tanulmányai után 1861-től Eötvös Lóránd nevelője, közben 1863-ban a bp.-i egy.-en m. tanár (római polgári törvénykezési jog). 1864-1874 között eperjesi jogakad.-i tanár, 1894-191 l-ig a bp.-i egy.-en a római jog tanára. 1870-1881 között balközép, majd szabadelvű párti programmal ogy.-i képv. Szemléletében a történeti jogi iskola híve, a feudális hagyományok ápolója. Venizelos, Eleutherios (1864-1936): görög politikus. 1910-ben megalapította a Liberális Pártot, amelynek vezetője lett. Mint miniszterelnök (1910-1915,1917-1920, 1924,1928-1932 és 1933) az antantbarát nagytőkés csoportok érdekeit képviselte. A Balkán-háborúk során elérte Görögő, területi gyarapodását. 19l6-ban ellenkormányt alakított, s a király lemondatása után (1917) az Antant oldalán bevonta Görögo.-ot az I. vh.-ba. A görög-török háború kudarca miatt azonban lemondásra kényszerült, s mint köztársasági politikust száműzték (1923-ig). Újabb miniszterelnöksége idején közeledett Töröko.hoz és Olaszo.-hoz. 1935-ben egy kormányellenes felkelés miatt, amellyel kapcsolatban gyanúba keveredett, emigrálni kényszerült.