Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA
1908-ban a Magyar Közgazdasági Társaság megválasztotta főtitkárának. Elindította a Köztelek c. újság egyik állandó rovatát, a „Külföldi Szemlét", s annak folyamatosan rovatvezetője volt. I9O8 nyarán részt vett az OMGE által Angliába vezetett tanulmányúton, Esterházy László gr. elnöklete alatt. Londonban a Royal Agricultural Society fogadásán ő üdvözölte az OMGE és a magyar gazdák nevében az angol gazdákat" 1 . 1910-ben alapította meg a Turáni Társaságot" (Magyar Ázsiai Társaság) gr. Teleki Pál, gr. Széchenyi Béla és Vámbéry Ármin elnöklete alatt. 1913-tól megindította és szerkesztette a társaság kéthavonta megjelenő lapját, a Turáni. 1916. július 25-én a Földművelési Minisztériumba, a gazdasági háziipari miniszteri megbízott mellé nyert beosztást. Később ugyanitt kísérletügyi igazgatóvá, majd miniszteri osztálytanácsossá léptették elő. Kidolgozta és a földművelésügyi miniszterhez felterjesztette a háziipari ügyek reformját' 1 . Kezdeményezte (1917-ben) és megszervezte (1920-ban) a Magyar Külügyi Társaságot, melynek elnöki tisztét gr. Apponyi Albert vállalta el. Paikert, a földművelésügyi miniszter ideiglenes áthelyezésével, 1921-től mint ügyvezető alelnök intézte a társaság munkájával és működésével kapcsolatos feladatokat, 1921 novemberétől már miniszteri tanácsosi beosztásban. Nemzetközi kongresszusokon a magyar delegáció tagjaként képviselte hazáját. 1923 novemberében a mezőgazdasági múzeum igazgatójává nevezték ki. 1925-ben elkezdte megszervezni a Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Körét, melynek első elnöke lett 13 . 1929-ben miniszteri megbízást kapott a barcelonai világkiállítás magyar mezőgazdasági csarnokának berendezésére. Ugyanebben az évben I. Fuad egyiptomi király felkérte a kairói mezőgazdasági múzeum felállítására. 1930-ban - az előbbi megbízás teljesítése érdekében -, mint a budapesti mezőgazdasági múzeum igazgatója nyugalomba vonult. Ez alkalommal államtitkári címet kapott. Kairóból való visszatérése után, 1936-ban kidolgozta a „Világszövetség" tervezetét. Ezt a Magyar Külügyi Társaság több tárgyalás után elfogadta és nyomtatásban meg is jelentette. A tervezet már magában foglalta az 1945. június 26-án San-Franciscoban több mint 50 állam által megalkotott „Egyesült Nemzetek" alapokmánya fő elveit. Az 1940-es években visszavonultan élt, fél éven át Balatonszemesen (Somogy m.), fél éven át a budapesti Napos út 4. sz. alatti otthonában írta emlékiratait, költeményeit. 1948. július 30-án hunyt el Budapesten. Felesége: osgyáni Rónay Deli, gyermekei pedig: Alajos, Géza és Éva voltak. Életútjának rövid összefoglalása után következzenek Paikert saját szavai. Visszaemlékezésének olvasásakor számolni kell a nyilvánosságnak szánt írás öncenzúrájával, a jelen nézőpontjából feltáruló múlt előadásának jellegzetességeivel 14 , és mint minden memoárnál, az utólagos önigazolás ösztönös mechanizmusának érvényesülésével. (A mondatszerkesztésen nem változtattunk, de a kézirat tartalmi sorrendjén igen. A szemelvények bemutatásánál történt erőteljes rövidítést a könnyebb olvashatóság, s a terjedelem szűkös volta miatt pontozással nem jelöltük. Az idegen eredetű szavak magyar helyesírású változatát alkalmaztuk - pl. gentry - dzsentri, gymnázium - gimnázium, bicycli - bicikli stb. -, s elhagytuk a régies 'cz' használatot.)
