Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században
szerkezetről 23 - ámbár GÁTHY János még 1832-ben is hazánkban a holland szélmalmokat hiányolja. 24 Első szélmalmaink minden bizonnyal bakos szélmalmok voltak. A 19. században ezeket az az „alulhajtós szélmalom" kezdte felváltani, amely Hollandiában gyakorlatilag ismeretlen. 25 Még az újabb szerkezetű szélmalmaink is eltérnek a holland szélmalmoktól. 26 Már GYÖRFFY István is felveti az esetleges holland származás mellett, hogy a környező országokban, Lengyelországban, Oroszországban, Romániában és Bulgáriában is ismert volt a szélmalom korábban, mint nálunk, tehát az átvétel több irányból is inkább elképzelhető, mint Hollandiából. 27 A korán kialakult, s az ország szinte teljes területén elterjedt vízimalmok, a kézimalmok, amelyeket a kora középkorban ugyanúgy lisztőrlésre használtak, s a 14-15. századtól megjelenő szárazmalmok minden valószínűség szerint elegendő kapacitást nyújtottak a megtermelt gabona megőrlésére, a lakosság liszttel való ellátására. Miért lett volna szükség korábban más energiaforrás, jelesen a szélenergia bevezetésére? A meglévő, bevált malmok más típusokkal való lecseréléséhez nagyobb változásra lett volna szükség, akár az addigi energiaforrások alapos megcsappanására, akár a népesség számának, s azzal együtt a megtermelt gabona mennyiségének nagyarányú növekedésére. 28 Debrecenben, ahol a természetföldrajzi adottságok vízimalmok telepítésére nem kedvezőek, mégis a városnak vízimalmai voltak a Tócón és a Hortobágyon. A legtöbb gabonát a szárazmalmok őrölték, az először 1628-ból említett szélmalmot csak több mint egy évszázad múlva követte a második 1737-ben, majd az 1860-as években kér több tehetős helybéli polgár szélmalom építéséhez engedélyt. Számuk azonban a tizet még „virágzásuk rövid idejében sem haladta meg". 29 A gyulai és Gyula környéki vízimalmokat 1805-re felsőbb rendeletre mind elrontották, ezért „Magyargyula elöljárói engedelmet kértek a főispántól, hogy a Fekete-Körösön, megfelelő alkalmas helyen egy 2 kőre forgó malmot állíthassanak..." Mivel vízimalmot nem építhettek, az uraságtól szárazmalom építésére kértek engedélyt, amit 1806-ban meg is kaptak. 1807 tavaszára egy két kőre forgó szárazmalmot építettek, majd 1809-re már 15 kővel őrölt 9 szárazmalom, volt még két olajütő is a városban, feltehetőleg szárazmalom meghajtással. 30 1843-ban az uraság a koleratemető mellett állíttatta fel az első gyulai szélmalmot. 31 VÍZSZABÁLYOZÁS, MÉRNÖKI TEVÉKENYSÉG MEGJELENÉSE A MALOMIPARBAN A népi kultúra kutatói a hagyományos malmokat - vízi-, szél-, szárazmalmokat, taposó- és tiprómalmokat - hajlamosak egyöntetűen a népi építészet körébe sorolni. Főként a 18-19. századból származó, malmokat is ábrázoló metszetek, rajzok, tervrajzok láttán felmerül a kérdés, vajon ezek a malmok mennyiben tekinthetők képzetlen parasztácsok munkájának, s mennyiben mérnökök által tervezett objektumoknak. A középkor vége felé, a reneszánszban malmok tervezése éppen úgy hozzá tartozott a mérnöki munkához, mint az emelőszerkezeteké, hadigépezeteké, váraké stb. Egyes malomtípusok minden kétséget kizáróan mérnöki spekulációk eredményei. A középkor végétől ugyanis a
