Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

MOLNÁR ZSOLT: Területhasználati konfliktusok a Szentendrei-szigeten

karmány-termesztés folyik, és az folyt korábban is. A legnagyobb területen búza és árpa, valamint kukorica termesztése van. A termés bizonyos százalékát a tagok között, kedvezményes áron, a részaránytulajdonuk szerinti mennyiségben kiosztották. A fennmaradó mennyiséget értékesítették. Voltak olyan területek, amelyek kizárólag a szövetkezet hasznát szolgálták, vagyis az itt termesztett növényeket értékesítették. Ilyenek voltak a repce-, mustár-, napraforgótáblák. A kukorica esetében is a szövetkezet a vetés és a növényvédelem munkálatait végezte, természetesen ellenszolgáltatás fejében, majd, a bevitt földek arányában, kiosztották a tagoknak. A szőlőterületek a vizsgált időszakban csökkenést mutatnak. A filoxéravészt követően itt is a Pilis oldaláról a homoki területekre kerültek a szőlők. Az 1970-es évektől azonban egyre fokozódott a budapesti lakosság hétvégi, illetve nyári kiáramlása, ami az üdülőtelkek igényében mutatkozott meg. Ezen nyomás hatására lényegében az új szőlőterületek estek áldozatul. Az erdőterületek nem, vagy csak kis mértékben változtak, ez alól csak Pócsmegyer kivétel, ahol Leányfalu és a hozzá tartozó erdőségek kiválásával jelentős erdőterület-csökkenés figyelhető meg. A művelés alól kivont területek esetében növekedés tapasztalható. Ennek oka részben a Fővárosi Vízművek vízvédelmi övezeteinek a kisajátítása, részben az árvízvédelmi létesítmények kialakítása miatti területcsökkenés, továbbá jelentős az üdülőterületek terjeszkedésének a mértéke is. A mezőgazdasági területekhez viszonyított adatokból kiderül, hog)' a kisajátítás Szigetmonostor esetében történt leginkább, és Tahitótfaluban legkevésbé a mezőgazdasági területek kárára. A beépítettség változása, a népesség összetétele Az 1970-es években a városok embertelen körülményei arra késztették a lakosságot, hogy ahogy lehetséges, legalább néhány napra elhagyják azt. A kedvező közlekedési lehetőségek és a szép környezet kedveltté tette a Dunakanyart. Hihetetlen mértékben megindult az üdülőfalvak benépesedése, amely napjainkra egyre inkább állandó lakóhelyként is szóba jön. Az anyatelepiilések lélekszámát évről évre szintén a növekvő számú betelepülés stabilizálja. Az üdülőfalvak rohamos terjeszkedése a rétek, és kisebb mértékben az erdők kárára történt. A sziget településein lakó népesség összetétele (Statisztikai évkönyv, 1991) Össz. népesség, fő Nyugdíjas, fő Nyugdíjas, % Terület Km

2 Kisoroszi 598 220 36,8 11,08 Tahitótfalu 3404 771 22,6 39,21 Pócsmegyer 654 211 32,3 13,06 Szigetmonostor 1281 369 28,8 23,49 A terület jellemzői A Duna által körülzárt szigetet az Alföld és a Dunántúli-középhegység határán találjuk. Az itt található négy település ökológiai, és az ebből fakadó társadalmi problémái is hasonlóak.