Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

MOLNÁR ZSOLT: Területhasználati konfliktusok a Szentendrei-szigeten

Természetesen nem minden probléma jelentkezik mind a négy helyen azonos súllyal, illetve van néhány, csak egyik, vagy másik településre jellemző probléma vagy konfliktus. Talajvíz A sziget nem emelkedik magasan a Duna szintje fölé, tehát a talajvíz, a külső szemlélő számára is, problémaforrásnak tűnhet. Való igaz, hogy probléma, de míg az elmúlt századokban többnyire a magas talajvízzel voltak gondjai az itt lakóknak, ma a főváros vízellátását biztosító csáposkutak és a meder kotrása miatt az alacsony talajvízszint jelent gondot. Az idősebbek elmondása szerint egy tíz kútgyűrűbóT álló kútban, míg a csáposkutak előtt 2-3 kútgyűrű látszott ki a vízből, ma már jó esetben csak 6-8 látszik ki. Ez hozzávetőlegesen 3-4 méteres csökkenést jelent, amit a fák kiszáradása is igazol. A problémának ökológiai hatásai mellett ökonómiai következményei is vannak, hiszen a gazdák egyre inkább az öntözésre is rákényszerülnek, amire korábban kevésbé volt szükség, ezáltal a termelési költség növekszik. Környezetvédelem A sziget környezetvédelme főként a talaj- és vízvédelemmel összefüggésben vetődik fel, mivel e két közeg minősége közvetve befolyásolja az ivóvíz árát. Egy 1993-ban végzett felmérésemben a szigeten lakó és tanuló, ötödik- és nyolcadik osztályos gyermekeket kérdeztem arról, hogy szerintük milyen környezetvédelmi problémák vannak a szigeten, és mit tennének annak kiküszöbölésére. A válaszolók legnagyobb része a szemetelést tekintette a legnagyobb problémának (1. Melléklet). Való igaz, mint ahogy az önkormányzati hivatalokban elmondták, hogy elegendő szemétgyűjtő edény áll rendelkezésre, de sajnos sokaknak fárasztóbb abba üríteni a szemetet, mint az árokba borítani. Sajnos, olyan is akad szép számmal, aki az erdőt tekinti szemétgyűjtőnek. Ezekért nagyrészben az időszakos lakosok, a nyaralók felelősek. Az önkormányzatok sokat tehetnek a szennyezés csökkentése érdekében, természetesen ez pénzt igényel. Az emberek többsége látja, megnevezi a problémát, és várja, hogy javítsanak a helyzeten, de áldozatokra nem hajlandó. A szigetmonostori iskolában szakkör formájában folyik a környezetvédelmi nevelés, és valóban, a szemlélet megváltozásához ez az első lépés. Közlekedés Mivel szigetről van szó, a közlekedés függ az időjárási tényezőktől, mert ez közvetve vagy közvetlenül hatással van a Duna hajózhatóságára. Hideg esetén a zajlás vagy a Duna befagyása gátolhatja a komp-, illetve a révközlekedését. Régen várták is a Duna befagyását, és kihasználva az erős jeget, révpénz fizetése nélkül kelhettek át a Dunán, akár szekérrel is. A túl magas vízállás szintén akadálya lehet az átkelésnek. Ezek a problémák Tahitótfalun nem jelentkeznek, mivel ott a Duna jobb partjára (budai oldal) híd vezet. A híd jóvoltából a többi község sincs elszigetelve kedvezőtlen folyóvízviszonyok esetén sem, de a közlekedés az ingázók számára hosz-